Írók ünnepeltek a dorogi könyvtárban

 A helyszínen Szabó-Berghauer Zoltán intézményvezető köszöntötte a jelenlévőket, aki egyben a moderátora volt a kerekasztal-beszélgetésnek. Először arról kérdezte vendégeit, hogy minek a hatására lettek írók, illetve hogy van-e példaképük. 
– Gáspár András volt az, aki úgy tudott írni, mintha egy eredeti amerikai szerző lett volna. Nem érződik rajta ez az erőlködés, hogy magyarként külföldi művet szeretett volna írni – mondta a téma kapcsán Soós Tibor, akire Gáspár Andráson kívül Alan Dean Foster híres filmekből regényt alkotó szerző is nagy hatással volt. 

A meghívott vendégek arról is beszéltek, hogy illik-e könyveket összefirkálni, illetve aláhúzni a szöveget. Kele Fodor Ákos szerint semmi tisztelnivaló nincs a kötetekben, mert ezek sorozatgyártásban készülő termékek. A témához Szabó-Berghauer Zoltán is hozzászólt, aki felidézte, hogy néhány éve a könyvtárban nyílt egy kiállítás a könyvjelzőként használt és a náluk hagyott tárgyakból. Így közszemlére helyeztek használt papír zsebkendőt, gyógyszeres receptet, cigarettát, buszjegyet és bevásárlólistát is. 

A vendégek elmondták, mi a véleményük a kötelező olvasmányokról és arról, hogy a nyelv mint eszköz milyen kihívások elé állítja őket. Cs. Szabó Sándor megpróbált kreálni egy áltörténelmi nyelvet, és a hitelesség érdekében fogalmakat, elnevezéseket is kitalált. Kele Fodor Ákos ellenben azt vallja, hogy „áttetszővé” kell tennünk a nyelvünket, nem lehet vele játszani és zsonglőrködni sem. 

Schmöltz Margit az írásra kalandként tekint, ezért saját maga által alkotott szavakat is belesző a cselekménybe. Soós Tibort – aki magyar–történelem szakos tanár – ellenben egyszerűen idegesíti, ha a szerzők a történelmi regényekben archaizálnak, szerinte a narrációt mai, hétköznapi szövegként kell megfogalmazni. A rendezvény nagy sikerrel zárult, a szervezők pedig hagyományteremtés gyanánt a jövőben is rendeznének hasonló beszélgetéseket.