Dorogi bemutató: szerepet cserélve mesél nekünk a király és az udvari bolond

A bemutató elején Szabó-Berghauer Zoltán intézményvezető, a beszélgetés moderátora rögtön felolvasott egy részletet a műből, így ízelítőt kaphattunk a szerző írásmódjából, aki a humort sem mellőzi műveiből.

A bevezető után Gáspár Ferenc – akit a történelmi regény megújítójának is neveznek – Szabó-Berghauer Zoltánnal, illetve a közönség soraiban ülő Cselenyák Imre és Soós Tibor írókkal beszélt arról, hogy nincsen éles határ azzal kapcsolatban, hogy honnantól számít egy kötet kordokumentumnak. A szerző hozzá is tette, hogy az új nyolcadikos tankönyvek egészen napjainkig vezetik a diákokat, míg az elmúlt évszázadokban megjelent kötetekből számtalan információt megtudhatunk az adott korszakokról.

Gáspár Ferenc nem hagyományos történelmi regényeket ír, munkái megosztóak. Egyeseknek nem tetszik, hogy a kötetek nehezebben olvashatók, az időbeli ugrások és az egyes szám első személyben megírt cselekmény is rendhagyónak számít. Ráadásul a történelmi eseményeket párbeszédek, szituációk formájában, saját benyomásai révén eleveníti fel és hozza közelebb az olvasókhoz.

Az író mesélt gyermekkori élményeiről, a tanítói pályájáról is, és a magyarság értékeinek fontosságáról is. Említette, hogy mindenféle műfajt szívesen olvas, a fantasztikus regények kapcsán megjegyezte: fiatalként egy osztálytársával megbeszélték, hogy ők lesznek az első Mars kutatók. Rendhagyó irodalmi órákat is szokott tartani, a háború előtt sokat járt Kárpátaljára is. Végül szó volt az Összhang című novelláskötetéről is, mellyel feltárul előttünk a szerző egy másik, eddig kevésbé ismert oldala is.