Tatai, táti és oroszlányi versmondó is különdíjat kapott a döntőben

A koronavírus-járvány jelentősen átszervezte A Vértes Agorája költészet napjához kötődő országos programját. Az előválogatókat sem tudták hagyományos módon megrendezni. A jelentkezőknek felvételeket kellett készíteniük és beküldeniük. Öt verssel vagy prózával lehetett jelentkezni, ebből hármat hallgatott meg az öttagú zsűri.

Külön hoztak döntést arról, hogy ki juthat tovább. A Földi Imre Sportcsarnokban a járványügyi szabályok betartása mellett fogadták a szervezők a végső sorrend összeállításának elkészítéséhez a zsűri tagjait. Tizennyolc versenyző közül emelték ki a legjobbakat.

Az első helyen Bukovsky Dorottya tizenhat éves gimnazista végzett, aki a felvidéki Deákiból küldte be anyagát. Könyv­utalványt, tábori támogatást és könyvcsomagokat nyert. Második lett a budapesti Varga Ilona, a nyugdíjas tanár könyv­utalvánnyal és -csomaggal gazdagodott. A harmadik díjat a szintén fővárosi dr. Garai László vehette át. A fiatal karmester is utalványt és könyvcsomagot vehet majd át. Különdíjat ítélt a zsűri a nyugdíjas fővárosi Strich Lászlónénak, Baráth Zsófiának, a szekszárdi középiskolás Szalai Bálintnak.

A megyénket képviselő versenyzők az Agora különdíját nyerték, ezzel egy meghívást 2022 tavaszára, közös költészetnapi fellépésre. A díjazottak pedig: a tatai katona, Balázs Attila; az oroszlányi nyugdíjas, Kaszás József; és a táti huszonéves autószerelő, Müller Mátyás.

A József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny zsűrijének tagja volt dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, dr. Lutter Imre előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Sebő Ferenc zeneszerző, népzenész, előadóművész, Tóth Zsuzsanna előadóművész, színházpedagógus, valamint Mikolasek Zsófia drámapedagógus, a megyei könyvtár igazgatója.

– Szokatlan struktúrájú volt a verseny, de hatalmas előnye, hogy a nehézségek ellenére mégis meg lehetett szervezni – hangsúlyozta a zsűri elnöke, dr. Fűzfa Balázs. – Ez persze a legtökéletesebb felvételek készítésére is sarkallta a jelentkezőket, újabb kihívás elé állítva őket.

A díjazottakat a zsűri által megállapított helyezéseket követően értesítették a szervezők a verseny eredményéről.

Nagyobb terhet rótt a versenyzőkre

– A mostani verseny egyik előnye az lehetett volna, hogy a beküldött kisfilmeket akár többször is megnézhetjük. Ez egy valóságban zajló produkció esetén nem lehetséges. Nem éltünk vele, zsűritársaimmal alapvetően egységes álláspontot képviseltünk – mondta dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a zsűri elnöke.

Hozzátette: a versenyzőkre sokkal nagyobb terhet rótt a mostani megmérettetés a tökéletes kisfilmek elkészítésével.

– Minden versmondás lényege a közös együttlét, a közösségi élmény, ez sajnos az idén a hagyományos értelemben nem valósulhatott meg. Azonban a kisfilmek, a technika összekapcsolta a résztvevőket és a zsűri tagjait. Öröm, hogy ebben a helyzetben is meg lehetett szervezni ezt a hagyományos országos versenyt.