Lelkekbe és szívekbe szövi az üzeneteit az ikonikus textiltervező

A Kákonyi Asztrik Galéria sorrendben 27., Kegyelem című kiállításán több jeles vendég is tiszteletét tette, így egyebek mellett Romanek Etelka, a megyei közgyűlés alelnöke, Prokopp Mária művészettörténész, Pálmai Árpád egyházzenész, karnagy, illetve az alkotóval együtt volt jelen Hager Ritta férje, Gelley András és fiuk, Gelley Dávid is.

– Az istenített szabadság­eszme, a „mindent szabad, semmi sem ciki” derridai elv éles fogakkal belemar mindenbe. Pedig „szabadságunk vezetés után kiált”, mondta Jaspers, az előző század derekán. Mert az ember önmaga megmentésére kevés, üdvöt hozó céljának elérésére, már ha van ilyenje, gyenge. Milyen korán megérezte ezt Hager Ritta, és tette ezt a felismerést művészetének alapélményévé – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg Keppel Dániel, a Kákonyi Asztrik Galéria vezetője Hager Ritta Kegyelem című textilkiállítását.

A ferences gimnázium lomboktól ölelt, tágas belső udvarán megtartott eseményen Keppel Dániel arról is beszélt, hogy Hager Ritta mostani tárlata is a Kákonyi galériában egy prófétai hang, hiszen textilművészetével szinte a lelkekbe szövi, a szívekre csomózza alkotásról alkotásra a következő üzenetet: létünknek értelme, személyünknek kiteljesedése senki mástól, csak az Istentől várható. Tiszta hang ez, fonalakká szőve.

Az idős, ám a mai napig aktív alkotóról szólt Prokopp Mária művészettörténész és Keppel Márton művészettörténész is. Utóbbi többek között arról beszélt méltatásában, hogy Hager Ritta modern kori, vizuális tolmácsa a késő reneszánsz idején tevékenykedő és az egyház spirituális megújítását előmozdító Ávilai Szent Teréznek, Keresztelő Szent Jánosnak, Loyolai Szent Ignácnak, akik a spirituális meditációnak erről az egyhegyű állapotáról értekeztek elmélkedéseikben.

A három szobából álló galériában a látogatókat, érdeklődőket egy Wehner Tibor által korábban Hager Rittáról írt értekezés is fogadta. A művészettörtész akkor így fogalmazott a neves textilművészről: „Műveinek metaforikus képi jelensége, elvonatkoztatott transzcendentális médiuma a sötétséget áttörő, a sötétségen átszüremlő, a sötétségből előderengő, a mű-közeget átitató fény, a felvillanó forrás, az éles sugár, az erőteljes nyaláb, a puha ragyogás, a mindent átható özön. A sejtelmességek és titokzatosságok eme kárpit-fényjelenségeit mélységesen mély csend övezi: az áhítat, a lélek, a meditáció, a megnyugvás csendje.” Hager Ritta kiállítása október 31-éig látható Esztergomban, a Kákonyi-galériában.

Hetven éve alkot

Hager Ritta 1949-ben végzett az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában, a textil szakon. Először az Operaházban dolgozott, mint kosztümfestő, majd felső osztálybeli származása miatt 1951-ben a kommunista diktatúra kitelepítette vidékre. 1954-től a Textilfestő Iparművészek Alkotóközösségének tagja lehetett. Pár év múlva az Iparművészeti Vállalat tervezője lett. 1968-tól úgynevezett szabadfoglalkozású textilművészként alkot. Számtalan egyéni és csoportos kiállítása volt, illetve köztéri alkotásokat is jegyez, de közintézményekben is megtalálhatóak művei.