Érdemes művész lett az Eötvösből indult plakátgrafikus, Árendás József

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész és Babérkoszorú-díjakat adott át kedden a Várkert Bazárban. A minisztertől a magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjat vehetett át Árendás József Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A tatai Eötvös József Gimnázium öregdiákja az elmúlt évtizedekben sem szakadt el az alma matertől: 2013-ban ő tervezte a Tatai Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete gondozásában megjelent, az Eötvös József Gimnázium főépületének 100 éves évfordulójának tiszteletére készült falinaptárat, 2018-ban pedig szintén ő tervezte az iskola történetére fókuszáló Varázshegy vetélkedő meghívóját, ráadásul fel is ajánlotta az elkészült emblémát, hogy a jövőben a gimnázium logója legyen.

A 24 Órának 2012-ben, amikor volt iskolájában kiállították plakátjait, arról mesélt, hogy mi minden köti Tatához és Dunaalmáshoz.

– A szüleim pedagógusok voltak, Dunaalmáson laktunk. Kollégista lettem Tatán, havonta egyszer lehetett hazautazni. A rossz közlekedési viszonyok miatt ez a 12 kilométeres röpke utazás másfél, két órát is igénybe vett. Ma is sokat járok Dunaalmásra Budapestről. Kikapcsolódom, kis szőlőmet gondozom, bort is csinálok. Gimnazistaként Kerti Károly szakkörébe jártam a vár alatti Stranszky-udvarba, de ezt a gimiben nem nagyon tudták – idézte fel, hozzátéve, hogy végzősként egy országos amatőr képzőművészeti kiállítás első díját kapta az egyik rajza, de fura módon mégis a matek volt a kedvenc tantárgya.

Arról is beszélt, hogy mennyit változott a plakátok szerepe az utóbbi időkben.

– Gondoljunk csak bele, ez ma inkább képzőművészet már. Micsoda világ ez, hogy a plakátjaim a falon lógnak bekeretezve, és nem az utcán hirdetnek?! – érzékelteti a plakát átalakulását, hozzátéve, hogy a jó plakátok ugyanúgy mesélnek a korukról, mint a klasszikus képzőművészeti alkotások. Kritikát is megfogalmazott. Ahogy egy tavalyi interjúban is kiemelte ismét, ő úgy véli, hogy az óriásplakátok, amik a krumpliárakat és hasonlókat hirdetnek, nem is plakátok, inkább csak nagyra nőtt hirdetések.

Ahogy a Magyar Művészeti Akadémia oldalán olvasható, Árendás Józsefet elsősorban plakátgrafikusként tartjuk számon, de az ő nevéhez fűződik a Hevesi Sándor Színház, a Gyermelyi tészta és a Lipóti pékség arculatának megtervezése is. A Gyermelyi Zrt. 1991-ben, majd 2014-ben bízta meg a márka teljes arculatának és csomagolásrendszerének kialakításával. Az arculat, csomagolás, embléma, vagy kereskedelmi kiállítás tervezése az alkalmazott grafika „láthatatlanabb„ területei közé tartoznak, ahol a grafikus megjelenést, külsőt ad egy cégnek, egy terméknek az adott brandinget, szemléletet vagy cégfilozófiát mindig szem előtt tartva.

Névjegy

Született: 1946., Imely A ‘70-es években főleg film- plakátokat, 1981-2008-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak, majd a Veszprémi Petőfi Színháznak is grafikai plakátokat készít. Tagja a MAOE-nak, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémiának. 2005-ben megalapította barátaival a Magyar Plakát Társaságot.

Díjai: 1985 - „Évplakátja” díj; 1988 - „Év plakátja”kiállítás fődíja, „DOPP” díj, a Kulturális Minisztérium nívódíja, Békéscsabai grafikai Biennálé fődíja; 1989 - „Év legjobb kiállításterve” díj; 1992 - Munkácsy-díj; 2002 - Békéscsabai grafikai Biennálé fődíja, „Arany rajzszög” (MGSE életmű-díj)