Fogadásról, legendáról és szabadságharcról is mesélt a történész

Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította II. Rákóczi Ferenc emléknapjává március 27-ét, az erdélyi és magyarországi fejedelem születésnapját. Ennek apropóján a Rákóczi Szövetség oroszlányi szervezete minden évben koszorúzással egybekötött megemlékezést tart a jeles napon.

A programban  történészszemmel vizsgálták meg a korabeli eseményeket, erre pedig nem is lehetett volna jobb előadót találni, mint a civil szervezet egyik nagyon jó barátját, Katona Csabát. A történész egyben a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa is, aki Bottyán János kuruc generálisra, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezérére emlékezett vetített képes előadásával a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár kiállítótermében. Számos katonai sikere és kudarca mellett megemlítette házasságait és nem utolsó sorban merész tettének legendáját is elmesélte.

– A Rákóczi-mozgalom legendás vezére, akinek alakját folyamatosan átformálták az utóbbi évszázad irodalmi és filmes alkotásai. Úgy szokták elképzelni, mint egy félszemű népies sarjadék vezér, aki mindig a jó ügy oldalán harcol. Természetesen a történelem ennél sokkal bonyolultabb és összetettebb folyamatok láncolata – mondta el a helyi televíziónak Katona Csaba, aki igyekezett Vak Bottyán eredeti, izgalmas arcát megmutatni. Ez nem is volt annyira nehéz, mert mint az előadó fogalmazott, hála isten rengeteg írott emlék maradt ránk a XVIII. század eleji Rákóczi-mozgalomról, ha az ember munkahelye pedig a Magyar Nemzeti Levéltár, akkor első kézből juthat a forrásokhoz.

Mint az előadáson elhangzott, „Vak” Bottyán János Esztergomban született 1643 körül. Családjáról keveset tudni, ami bizonyosnak tűnik, hogy elszegényedett, protestáns család gyermeke volt. Az 1650-es évektől a nagyszombati jezsuiták birtokán dolgozott lovászként, Vágsellyén. 1663-ban Érsekújvárt elfoglalták az oszmán hadak. A közeli Vágsellye a magyar végvári vonal fontos eleme lett, Bottyán János pedig katonának szegődött. 1676-ban a sellyei lovasok zászlótartója volt, emellett pedig udvarbírói tisztséget is betöltött – tette hozzá.

Megemlékezett arról is, hogy később, 1681-1683-ig Komáromban volt katona, itteni szolgálata során a portyázásokban kitűnt kiemelkedő bátorságával és kezdeményező készségével. Rövidesen hadnaggyá léptették elő. 1703 elején még a kurucok ellen harcolt, majd Rákóczi pártjára állt. Rákóczi 1703. december 10-én aláírta tábornoki kinevezését, majd a dunántúli kuruc csapatok főparancsnokává nevezte ki.

A Rákóczi-mozgalom híres legendája

Állítólag fogadást kötött bajtársaival, hogy beszökik Érsekújvárra, és a minaretből az imát mondó müezzint a mélybe veti. Parasztruhában jutott be akkor, amikor éppen vásár volt, majd követte a minaretbe a müezzint, és letaszította a toronyból. Ezután a várkapu felé vette az útját, lelőtte az őrködő janicsárt, az őt üldöző oszmánokkal pedig társai végeztek.

1709 szeptember végén, a Tarnaörs melletti táborban érte a halál. „Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban béhunyta másik szemét is” – mondta a legenda szerint Bercsényi Miklós.

Legközelebb április 4-én, csütörtökön 17 órakor kezdődik a Rákóczi-rendezvény. Akkor A kalandos életű utazó című előadásra várják a vendégeket, akik Kőrösi Csoma Sándor orientalista nyelvészre emlékezhetnek a Kölcsey kiállítótermében.