2024.04.08. 21:00
Különcök
Újabban népszerű szokás, hogy a leendő szülők egy családi parti keretében tárják fel a rokonság – és sokszor maguk előtt is – a születendő gyermek nevét. Erre jó példa a számtalan, lufipukkasztós videó is, a durranást követően a párok összeölelkeznek attól függően, hogy kék vagy rózsaszín papírdarabkák hullanak alá.
A nagy dilemma csak ezután jön: mi legyen a fiú- vagy lánygyermek neve? Vajon megsértődnek a szülők, nagyszülők, ha az újabb generáció tagjai nem viszik tovább a jól bevált utóneveket? Persze a másik oldal is érthető: egyrészt szabad névválasztás van, másrészt lehet, hogy ami egykor jól csengett, arra ma már furcsán nézünk. Szeretünk nevek hallatán asszociálni is, például van olyan név is, amelyhez már-már foglalkozásokat társítunk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyermekek cikizhetik egymást az iskolában a neveik miatt. De mégis mi motiválhatja a szülőket abban, hogy a „klasszikus”, jól hangzó magyar nevek helyett latinos, egzotikus, vagy egyszerűen „menőnek” vélt keresztnévvel illessék gyermekeiket? Talán szeretnék, ha fiaik, lányaik kiemelkednének a tömegből. Lehet, hogy egy tucatnév senkinek nem tűnik fel, de egy teljesen „egyedi” névválasztás még a karrierépítés szempontjából is nyerő lehet. Na de ha a különleges nevet viselők egyszer influenszerként, vagy „sima mezei” vállalkozóként szeretnének érvényesülni, talán alapból már egy kis előnyben lennének. Ráadásul az önmarketingre fordított költséget is jelentősen lefaraghatnák.