Kislánya életéért hálás a tatabányai kórház dolgozóinak az édesanya

Egy szülőnek talán nincs is annál rosszabb érzés, amikor gyermeke szenvedését tehetetlenül nézi. Az elmúlt hetekben Gruber-Markotics Fanni pontosan ezt az érzést élte át, amikor kislánya, Evolett Zoé - becenevén Letti - egyre rosszabb állapotba került. A két éves tündéri kislány végül annyira rosszul lett, hogy a tatabányai kórházba kellett bevinni. Fanni a Kemma.hu-nak mesélte el, hogy mi történt kislányával és mennyire hálás a kórház dolgozóinak.

– Nem is tudom hol kezdjem. Szárnyak nélküli angyalok voltak a napokban mellettünk – kezdte Fanni, akit eddigi élete legnehezebb napjain segítették át a tatabányai kórház dolgozói.

– Az elmúlt nehéz napokat túlélve még egyszer szeretném itt is megköszönni az egész tatabányai Gyermekintenzív Osztálynak, hogy ennyire nagy odaadással, szeretettel voltak felénk. Nem lehetek elég hálás, hogy kislányomnak megteremtették azt a légkört, hogy ne rossz emlékekkel jöjjön haza, s hogy ne azt érezze, kórházban van. Sőt még egy kis meglepetéssel is készültek neki – mondta hálásan az édesanya, aki el is mesélte, hogy hogyan kerültek be a kórházba. 

Kórházba vitték a kislányt

– Már lassan két hónapja volt Letti hol jobban, hol rosszabbul. Két antibiotikum kúrán voltunk már túl, de nem javult. Már elmentünk egy budapesti magán klinikára is, ahol egy alap vizsgálat után annyit mondtak, valószínűleg asztmája van. Erre kapott gyógyszereket, de érdemben változás nem történt, továbbra is hol nagyon köhögött, hol kevésbé – mesélte az édesanya, akinek azt mondták, hogy a kovid miatt mutálódtak a légúti betegségek, ezért húzódik el a gyógyulás. Azonban Letti állapota nem javult. 

– Múlt hét hétfőn, a reggeli órákban még kint játszott az udvaron, látszólag semmi baja nem volt. Jól evett, mosolygott, jól érezte magát. Aztán dél környékén megint elkezdett köhögni. Ez fél óra alatt annyira durva lett, hogy leverte a víz. Láza nem volt, de egyre jobban köhögött, szinte már majdnem megfulladt. Azonnal kocsiba ültünk. Az autóban már nehezen maradt ébren, olyan volt, mintha összevissza beszélne, nem lenne önmagánál. Azonnal Tatára mentünk a kórházba, ahol sürgősségi beutalót kaptunk Tatabányára, onnan pedig a doktornő felküldött minket a gyermekosztályra – folytatta Fanni, aki szerint már akkor is mindenki nagyon figyelmes volt, és nagyon gyorsan irányították őket tovább.

– A gyerekosztályon egy fiatal, nagyon kedves doktornő fogadott minket, aki óvatosan, türelmesen dolgozott az addigra már ijedt, fuldokló gyerekkel. Megfigyelték a légzését, akkor már nagyon alacsony volt a légzésszáma. Mivel a szteroid sem hatott, átküldtek minket az intenzívre. Azt mondták, hogy nem akarnak tovább várni, segítség kell a manónak. Ott két, nagyon aranyos nővér várt minket, akik feltették Lettinek az orrába a légzéssegítő gép csövét – mesélte a fiatal anyuka. 

Tüdőgyulladása volt

Lettiék egy hetet voltak a kórházban. A röntgen alapján kiderült, hogy tüdőgyulladása volt, illetve asztmás hörgőgyulladása. Hogy melyik volt előbb, vagy egyszerre alakultak-e ki, már nem tudták megmondani. Szerencsére a kislány jól reagált a kezelésre, így hamar javult az állapota. 

– Végig olyan emberségesek voltak a gyerekkel. Mancsőrjáratot néztek vele, énekeltek neki, puszilták, játszottak vele, amíg elmentem rendbe rakni magam. Egy szobában voltunk és egész végig mellette lehettem – mondta könnyeivel küszködve Fanni, akit legjobban az utolsó napon leptek meg a kórház dolgozói. 

Felköszöntötték

– Pénteken volt Letti második születésnapja, amikor hazaengedtek minket. Már készülődtünk, amikor a doktornő és a nővérek bejöttek egy sütivel amin két szál gyertya volt, hogy felköszöntsék. Annyira megható volt, hogy ennyire figyelmesek. Már addig is nagyon hálás voltam nekik mindenért, de ezt soha nem fogom elfelejteni. Igazi hősök, igazi angyalok. Köszönünk mindent nekik és itt is szeretném újra elmondani, hogy ha egyszer a lovas birtokunk felé járnak, a kapunk mindig nyitva áll előttük – hálálkodott az édesanya.