Felvidéki kitelepítettek emléknapja: Komárom jelképe a veszteségnek

2012. óta emlékeznek meg április 12-én a Felvidékről kitelepített magyarokról. Hajnal Dóra önkormányzati képviselő úgy fogalmazott, Komárom jelképe ennek a veszteségnek. Felidézte, Molnár Attila polgármester akkor még regnáló országgyűlési képviselőként terjesztette elő a felvidéki kitelepítettek emlékét megőrző törekvést, amelynek eredményeképpen április 12-ét a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánították.

Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő arról beszélt, Nemes Andrásné nélkül nem állhatnának itt, hiszen a Kecskés László Tárasaság korábbi elnöke mindent megtett azért, hogy ezt az emléknapot létrehozzák.

– Vannak, akik megélték, vannak, akik tudják és jönnek azok a generációk, akiknek nem lehet elégszer elmondani, mi történt a felvidéki magyarokkal – hangoztatta a képviselő.

Felvidéki magyarok százezreit üldözték el

Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság elnöke rámutatott, a ma is hatályos Benes-dekrétumok miatt – amely az emberi jogok sárba tiprása – magyarok százezreit üldözték el a Felvidékről, vagyonuktól is megfosztva őket bírói ítélet nélkül, a kollektív bűnösség elve alapján..

– Az azt hitték, hogy a magyar nemzet kényszer hatására fel fogja adni szabadságát, önrendelkezését, kultúráját, határait, történelmét és hitét – mondta Vejkey. – De a magyarokat nem ilyen fából faragták. Ezer év alatt megtanulták, nem elég csak beszélni a szabadságról, tenni is kell érte!

A rendezvényen közreműködött Csengeri Attila és Kuczmann Ágnes, a Magyarock Dalszínház színészei, valamint Gál László Latinovits-díjas versmondó. Az esemény koszorúzással zárult a kitelepítettek emlékművénél, amelyet Nagy János felvidéki szobrászművész készített.