2024.03.22. 15:07
Séta közben találtunk rá Szent István király születési helyére
Egykori várfal nyomvonalán sétáltunk, kis túlzással ahová léptünk, ott megelevenedett előttünk a magyar történelem kirakójának elfeledett, kevésbé ismert darabjai is. A séta során többek között azt is megtudtuk, valójában hol született Szent István király.
– Ki emlékszik önök közül arra, hogy itt még egy domboldal volt, amelyen szánkózni lehetett? – mutatott Tolnai Gergely régész az esztergomi várhegyen, az MNM Esztergomi Vármúzeuma kis rámpája melletti területre, ami az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Persze a „Hol született István király?” nevű történelmi séta fókuszában államalapítónk, Szent István király állt, mégis a kicsivel több mint egy órás programba számos helytörténeti érdekesség is belefért.
Fotó: W.P. / Forrás: 24 Óra
Megtudtuk, hogy az esztergomi várhegy teljesen máshogy nézett ki a középkorban, a mai bazilika helyén még 7-8 méterrel magasabb volt a domb. Csakhogy a főszékesegyház építésekor igen erőteljes tereprendezés zajlott. De erről később…
„Ha a falak mesélni tudnának” – gondoltam magamban, mikor Tolnai Gergely vezetésével az 1300-1400-as években épített kis falszorosban sétáltunk le a rondelláig.
– Tudják, hogy itt állt egy farkasverem? – mutatott a falszorosban, a harmadik kaputorony bejárata elé, ahol a bazalt kockakövek alatt egykor egy olyan árok húzódott meg, ami nem folytatódott egyik irányban sem és karók álltak ki belőle. A rondella mellett az egykori csapóhíd nyomait is felfedezni véltük, a láncok érdesre koptatták a falban lévő köveket, így valamelyest el tudtuk képzelni, hogy igen gyakran működtették a szerkezetet, mely megakadályozta az ellenség bejutását várba.
Ostromokról is hallottunk a séta során
Apropó, ütközetek. Tolnai Gergely elmesélte, hogy hány ostromot élt át a vár a török időkben, hiszen az 1543-as és az 1604-es vártámadás mellett azért volt még jó pár összecsapás. A séta egyfajta interaktív történelemórával is felért, akár el is tudtuk képzelni, milyen nehéz lehetett a várvédők sorsa.
– A törökök nem álltak meg 1526-ban Mohácsnál. Budára gyakorlatilag besétáltak, Visegrádot és Esztergomot is megostromolták. Visegrádon a márianosztrai pálos szerzetesek, Esztergomban pedig Nagy Máté nevezetű hadnagy szervezte meg a védelmet – árulta el, majd hozzátette: az említett személyről mindössze ennyit tudunk, több információ nem áll rendelkezésre.
A program során hallhattunk arról is, hogy IV. Béla a tatárjárás után a város megmaradt lakosságát átmenetileg felköltöztette a várhegyre, azonban a döntés nem mindenkinek tetszett, így 1247-ben a lakosok visszatérhettek a település „lenti” részébe.
Az elmúlt évszázadok alatt számos fontos építmény eltűnt, melyek választ adhatnának az Árpád-korral kapcsolatos kérdésekre. Annyi bizonyos, hogy a középkori székesegyház inkább a mostani bazilika és a múzeum közötti parkoló helyén lehetett. A környezet egyébként teljesen más volt évszázadokkal ezelőtt. A bazilika rámpával szemben állt a Szent György-hegy, a Sötétkapu nevű alagút helyén egy patak folyt, mellette vezetett a középkori legfontosabb főút…
Érdekességek
Tolnai Gergely a séta során elárulta, hogy a kis Lourdes-i barlang mögött a középkori vár külső védőfalának maradványai láthatók és hogy egy, a 18. századból származó egykori katonai kórházépület maradványait is rejti a várhegy. A török időkben létesült északi bástyán áll Melocco Miklós: Szent István-király megkoronázása című szobra. A remekmű körül sétálva, a talpunk alatt lévő kövek szemléltetik a török hadi építészet furcsaságát, hiszen a törökök a bástyánál a könnyebben védhetőbb oldalon vékonyabb falakat építettek. Ezt jelzi a törtköves borítás a szobor körül. A régész a macskalépcső kezdetén lévő kis „teraszra” is elvitt bennünket, ahol észrevett egy 12. századi templom faldíszítéséből származó íves faragást. Elmondta, hogy ez azt jelzi, hogy egy egykori, szétbombázott templom egyik elemét is felhasználták a vár falának újjáépítésekor.
– Önök szerint minek állít emléket ez a hely? – tette fel a kérdést Tolnai Gergely, miközben rámutatott a márványlapokból emelt építményre. A leginkább egy oltárhoz hasonló emlékmű azon a helyen áll, ahol Géza fejedelem palotája volt, a história szerint az épület egyik termében született Vajk, vagyis Szent István király. Hozzátette, hogy a 18. században szerpapok lakását alakították ki az épületben, majd a bazilika építésekor mindent elbontottak.
A séta során a résztvevőkkel közösen az okokra is kerestük a választ, de ennyi év távlatából már nem lehet megmondani, miért született akkoriban ilyen döntés. Tolnai Gergely egyébként hozzátette: azt sem tudjuk biztosan, Szent István miért hagyta el Esztergomot és ment Székesfehérvárra, viszont tény, hogy ott fejezte be földi életét.
