2024.03.25. 10:43
Kitelepítés sorsára jutottak, Wendlingenben leltek új otthonra a dorogiak
Nehéz élet várt rájuk az új hazában, ám sosem felejtették el, hogy honnan származnak. A Dorogiak 75 éve Wendlingenben című kiállítás rámutat a második világháború utáni időszak egyik legnagyobb tragédiájára, a kitelepítés hatásaira.
A dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtárban a Dorogi Német Nemzetiségi Önkormányzat nevében Riss József elnök magyarul, illetve német nyelven is üdvözölte a jelenlévőket, köztük a németországi wendlingeni testvértelepülésről érkezett delegációt a kitelepítés sorsára jutott emberek életét bemutató tárlat megnyitóján.
Fotó: W.P. / Forrás: 24 Óra
Dr. Tittmann János polgármester mondott köszöntőt, melyben felidézte, hogy az idei esztendő az ünneplésről szól Dorogon, hiszen a település 40 éve kapta meg a városi rangot. Olyan eseményekből, rendezvényekből áll össze a kerek évfordulóhoz fűződő programsorozat, melyek a dorogi identitás és önazonosság legfontosabb elemeit alkotják.
Életre szóló sebeket ejtett a kitelepítés
A kiállítást Dieter Bauer, a Dorog-Wendlingen Baráti Egyesület elnöke nyitotta meg, beszédét Kolonics Péterné, Csolnok polgármestere, a Dorogi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője fordította magyarra.
Dieter Bauer elmondta, a törökök kiűzése után betelepített német ajkúak és a magyarok közös történelme a második világháború után akár véget is érhetett volna, hiszen a vasfüggöny kettéválasztotta azt, ami összetartozott. Ezekkel a gondolatokkal utalt arra, hogy a kitelepítések nyomán családok, közösségek szakadtak szét, de a szívek mégis összetartoztak.
Fotó: W.P. / Forrás: 24 Óra
Az egyesület elnöke az életének első tíz évét Dorogon töltő édesapja történetét keresztül mutatta be, milyen jövő várt azokra, akik a kitelepítés sorsára jutottak. Németországnak a háború után több mint 12 millió embert kellett Kelet-Európából befogadnia. Édesapját még 88 éves korában is nyomasztották a Németországban átélt élmények.
Kapcsolat
Bár az április 6-ig látogatható kiállítás fókuszában a Wendlingen am Neckarban új otthonra lelt dorogiak álltak, lényegében a török háborúk utáni betelepítésektől kezdve átfogó képet kaphattunk a magyarok és a németek közös történetéről is. Azt is megtudhattuk, hogyan vált bányásztelepüléssé Dorog és hogy a kitelepítettek végül hogyan alakítottak ki újra gyümölcsöző kapcsolatot a dorogiakkal. Egyébként a tárlat felidézi, hogy a Németországba kitelepített dorogiak vasár- és ünnepnapokon találkoztak, kórust is alapítottak, saját sramlizenekaruk is volt.
Dieter Bauer szerint meg kell értenünk, hogyan következhetett be ez a katasztrófa, amely egy, a magyarok és a németek közötti csaknem háromszáz éves közös történelmet ilyen brutálisan fejezett be. Kijelentette azt is, hogy 1997-ben Magyarország bocsánatot kért a kitelepítés során elkövetett igazságtalanságokért és ezt a gesztust más államok még nem tették meg. Hazánk ezzel a cselekedettel megmutatta, hogy a megbékélés az alapja a népek békés együttélésének. A rendezvényt a Dorogi Német Nemzetiségi Önkormányzat Vegyes Kórusának műsora is színesítette.
