2024.03.07. 17:30
Gyopáros Alpár: a Magyar Falu Programot a kistelepülések írják
A térség polgármestereit látták vendégül Nagyigmándon. Gyopáros Alpár kormánybiztos és Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő a Magyar Falu Programról konzultált a települések első embereivel.
Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő az esemény kezdetén hangsúlyozta, a Magyar Falu Program a kormány egyik legsikeresebb projektje 2019 óta, amikor is először meghirdették azt. Hozzátette, Gyopáros Alpár azóta is járja a falvakat, hogy begyűjtse a javaslatokat, ötleteket, amelyekkel a Magyar Falu Program jobban tudja a települések fejlesztési igényeit szolgálni.
Fotó: Körtvélyfáy Dina / Forrás: 24 Óra
– Nagyon fontos, hogy a vidék Magyarországa élhető, komfortos és jó minőségű lehessen – hangoztatta Czunyiné Bertalan Judit. – Ezt a célt szolgálja ez a program immár öt éve.
Most is egy ilyen jellegű konzultációt rendeztek, amelynek Nagyigmánd adott otthont. A választókörzet polgármestereit invitálták meg az alkalomra, azért, hogy megbeszéljék velük mit szeretnének, mi várható a következő időszakban, illetve miben tudja a projekt a továbbiakban is segíteni a települések életét.
Megújulhatott a Bercsényi utcai híd is
Az eseménynek otthont adó Nagyigmándon is több fejlesztés valósulhatott meg a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Hajduné Farkas Erika polgármester lapunknak elmondta, a közelmúltban adták át a Bercsényi utcai hidat, amely leromlott állaga miatt felújításra szorult. A híd szerepe igencsak fontos, hiszen Nagyigmánd két részre oszlik, ófalura és újtelepre, a Concó-patak választja ugyanis ketté a települést. Az újtelepi részről a falu központjába boltba, orvosi rendelőbe, hivatalba, az oktatási intézményekbe gyalog vagy kerékpárral érkezők gyakorta használják ezt a hidat, így nem kell a forgalmas közúton közlekedniük. A híd elkészültével sokkal biztonságosabbá vált a település lakóinak közlekedése.
Gyopáros Alpár Magyar Falu Programért felelős kormánybiztos arról beszélt, a magyar lakosság egyharmada ötezer fő alatti kistelepüléseken él. Felhívta a figyelmet arra, azért járják a falvakat, találkoznak az itt élőkkel, mert már 2019-ben elhatározták, hogy olyan programot szeretnének megvalósítani, amit maguk a falvak írnak.
– Mondják meg ők, mire van szükségük, mi az, ami az ő életminőségüket, életfeltételeiket tudja javítani – mondta Gyopáros Alpár. – Fontos megtudunk, mik azok azok a dolgok, amelyek arra tudják ösztönözni a családalapítás előtt álló fiatalokat, hogy a szülőfalujukban maradhassanak, ne kényszerüljenek elköltözni a településről.
Gyopáros Alpár szerint vármegyénkre kevésbé jellemző az elvándorlás
Gyopáros Alpár arra is kitért, az Észak-Dunántúlra, így Komárom-Esztergom vármegyére is jellemző, hogy kevésbé vándorolnak el a kisebb településekről. Ennek ellenére elmondható, hogy az ötezer alatti falvak, városok nagy részének lakosságszáma nem emelkedik, inkább stagnál, vagy kis mértékben csökkent. Ezt a folyamatot szeretnék megállítani a Falusi CSOK-kal, javítják az állami mellékúthálózat állapotát, fejlesztik az önkormányzati közszolgáltatásokat, az orvosi és szociális ellátást. Rámutatott, a demográfiai fordulatot a települések egy részén már sikerült elérni, de minden évben tartalmaz újdonságokat a Magyar Falu Program. Ezeket is átbeszélték ezen a napon a települések vezetőivel, akiktől javaslatokat is vártak.
