Siklóernyős baleset: a mai napon nem kerülhetett pont az eset felgöngyölítésének végére

A pilóta ügyvédjének perbeszéde szerint egyértelműen nem bűnös a védence, sőt az eljárást is meg kellett volna szüntetni. A siklóernyős tragédia esetének tárgyalását így elnapolták. Mint ismeretes, 2020. július 5-én egy húsz méter magas fán akadt fenn egy siklóernyős Vértesszőlősön. Az első hírek arról szóltak, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai értesítették a Magyar Honvédség légi kutató-mentő központját aznap, a kora délutáni órákban, mert Vértesszőlős térségében, egy siklóernyős balesetet szenvedett.

Az MH Pápa Bázisrepülőtérről kiérkező szolgálat a helyszín adottságai miatt nem tudott légi mentést végrehajtani, ezért a katasztrófavédelem munkatársai a kutató-mentő szolgálat helikopterének személyzetével közösen segítettek a bajba jutott siklóernyősön. Azonban a mentés során valami félresikerült, ugyanis a tapasztalt siklóernyős, az egyébként alpintecnikában jártas Oroszi Zsolt lezuhant a 20 méter magasból és kórházba került. 

Ki hibázott a siklóernyős mentésekor?

Alig egy hónappal később, augusztus 11-én számoltunk be arról, hogy hiába a gyors orvosi ellátás, olyan súlyosak voltak a férfi sérülései, hogy a kórházban elhunyt. 

Jó egy évvel később, 2021 november 18-án, már arról írt a Kemma.hu, hogy légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt nyomoz a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. A bűncselekménnyel a mentésre érkező katonai helikopter parancsnokát gyanúsítják. 

A vádemelésre 2022 július elején került sor. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség légi közlekedés halált okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt emelt vádat az állami légi jármű parancsnoka – egyben pilótája – ellen a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál. Az ügyészség szerint a vádlott cselekményével gondatlanságból veszélynek tette ki a sértettek, valamint a mentés helyszínén a földön tartózkodó személyek életét, testi épségét. 

Vádat emeltek a katonai helikopter pilótája ellen

Vádiratában az ügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a katonát végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre és határozott időre tiltsa el a légi járművek vezetésétől. Az ügyben 2022 szeptemberében tartottak előkészítő ülést, ahol a pilóta nem ismerte el bűnösségét, így már tárgyalással folytatódott az ügy. A tárgyalásokról a Kemma.hu is többször beszámolt. Többek között a mentésben résztvevőket hallgattak meg tanúként, szakértőket kértek fel különböző vizsgálatokra, illetve az órák hosszat tartó hanganyagokat a légtérbe be- és kilépő repülők rádióbeszélgetéseiről.

Eljárási hiba történt? 

A legfontosabb mozzanata az eljárásnak talán az volt, amikor a tragédia 3. évfordulóján, 2023 július 5-én  helikopteres helyszíni bejárást tartottak. Az eseményre a Kemma.hu is elment, ahonnan elsőként számolt be a történtekről. Akkor Dr. Tóth M. Gábor a Kemma.hu-nak elmondta: úgy vélik, hogy a jogszabály egyértelmű rendelkezése szerint jogellenes, hogy a sértetti jogutód, vagyis Oroszi Zsolt nővére, illetve a jogi képviselője nem szállhatott fel a helikopterre a bizonyítási eljáráskor. Az ügyvéd úgy tudja, a bíró azzal indokolta a döntését, hogy a helikopternek grammra pontosan akkora súlyúnak kell lennie, mint a tragédia idején.

A bizonyítási eljárás utáni első tárgyalást 2023 október 5-re tűzték ki, azonban ez végül elmaradt. 

Az ügyész, illetve az elhunyt nővérének az ügyvédjének perbeszéde után a vádlott, vagyis a katonai helikopter pilótájának ügyvédje szólalt fel kedden. Szerinte a tanúvallomások azért nem relevánsak, mert mindenki a földről látta az eseményeket, így nem is látták a sértettet. Illetve a légibaleset okozására vonatkozó jogszabályok nem vonatkoznak kutató-mentő tevékenységre.

A védő szerint téves az a megközelítés, hogy a gépparancsnoknak kellett volna tájékozódnia minden mentési tevékenységről. Többek között nem tudhatta, hogy a fán lévő siklóernyős levette-e a sisakját, rögzítve van-e a fához. A magasból a vádlott csak az élénk színű ernyőt látta, a sértettet nem.

A védőügyvéd kiemelte, hogy a kárhelyszínparancsnoknak kellett volna a mentést irányítani, ő volt, aki a földről, illetve a magasból is látta a helyszínt. Illetve kötelessége lett volna minden olyan információt átadnia arról, ami a sértettet veszélyeztetheti. A pilóta a magasból nem tudhatta, hogy melyik faágon és hogyan van rögzítve a siklóernyős. Ehhez kellett volna a kárhelyparancsnok, aki elmondja neki, hogy mennyire van veszélyben Oroszi Zsolt. A helikopter szakszemélyzete pedig tisztában volt azzal, hogy a kárhelyszínparancsnoknak kell megítélnie a helyzet veszélyességét. Így az ő jelzése alapján jártak el. 

Segítség helyett csak videóztak 

A védőügyvéd szerint mindenki vallomásában van egy fontos közös dolog, méghozzá az hogy az egyik földön tartózkodó személy sem tett semmit azért, hogy elhárítsák a veszélyt. Vagyis, hogy szóljanak a kárhelyszínparancsnoknak a veszélyről. Helyette videóztak. A legközelebb, csupán 50 méterre álló, veszélyt észlelő tanú a két berepülés között biztonságosan oda mehetett volna a parancsnokhoz jelezni a veszélyt. Azonban ezt a tájékoztatást már csak akkor tették meg, amikor már Zsolt leesett. Pedig ha időben szólnak a pilótának, akkor 2-3 másodperc alatt elhagyhatta volna a fa környékét. 

A védőügyvéd szerint Zsolt nem a siklóernyősöknek előírt eljárás szerint járt el: kimászott a hevederből, levette a sisakot és nem rögzítette magát a fához. Végszóként pedig végül annyit mondott, hogy a felsorolt bizonyítékok alapján nem a megfelelő embert állították a bíróság elé. 

A bíró március 26-ra napolta el a tárgyalást.