Egy hajnali telefon

Csendesen álldogálunk, oda-oda nézünk a kicsit késve érkezőkre a temető ravatalozója előtti kis téren. A főszereplő gyermekkorom óta a barátom. Volt. Hamvai már fél órája itt vannak előttünk egy urnában. Nagy meglepetésünkre, szól hozzánk. Készült erre a találkozóra. Első mondataiban arra biztat bennünket, hogy ne legyünk nagyon szomorúak. Jobb esetben a világ rendje az, hogy jövünk, sok mindent átélünk, aztán békében távozunk. A fontos dolgokat mindenkinek el kell mondani időben. Nézzünk körül, amíg még nem késő! Elkezdtük forgatni a fejünket. Erre ébredtem fel. Nem tudtam visszaaludni. Hajnali ötkor csengettem a barátomat.