260 milliót ad Brüsszel a tatai vasútállomás katonai fejlesztésének projektjére

Az Európai Bizottság 807 millió eurós finanszírozási csomagot hagyott jóvá 38 olyan projekt támogatására, amelyek célja az Európai Unió alapvető fontosságú közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítése mind polgári, mind védelmi célokra – írta a cinea.ec.europa.eu

A brüsszeli uniós végrehajtó testület közleménye szerint Adina-Ioana Vălean, az EU közlekedési biztosa bejelentette, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell a közlekedési rendszer kettős felhasználását: vagyis olyan fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, amelyek segítik a hadsereg és a civil lakosság mobilitását is. 

– Összesen 112 pályázatot kaptunk, ami 4,5 -szeres túljelentkezést jelent. Ebből 18 tagállam 38 projektjét választottuk ki. Valamennyi beruházás hozzájárul egy jobb európai infrastruktúrához, és kiegészíti a hiányzó összeköttetéseket mind katonai, mind polgári területen – tette hozzá az EU közlekedési biztosa. 

A közleményből az is kiderül, hogy az Európai Bizottságnak még hivatalosan el kell fogadnia a finanszírozási határozatot, azt követően pedig megkezdik a támogatási megállapodások előkészítését. A támogatás csak akkor válik véglegessé, ha az Európai Bizottság elfogadja a vonatkozó odaítélési határozatot. 

A projektek közé tartozik például a vasútvonalak építése és korszerűsítése, az útszakaszok fejlesztése, valamint a tengeri kikötők, repülőterek és belvízi utak kettős felhasználású infrastruktúrájának fejlesztése.

A kiválasztott projektek között egy magyarországi szerepel. A

 című nyertes pályázatra 673 ezer 300 euró, vagyis 250 millió forint támogatást ítéltek meg. A projekt leírása szerint a javaslat koordinátora a Építési és Közlekedési Minisztérium. A támogatás a tanulmányok és a pályázati dokumentáció elkészítésére terjed ki, valamint a későbbi elindításához szükséges engedélyek kiadásához. A fejlesztés hozzájárul a jelenlegi vasúti szűk keresztmetszet megszüntetéséhez, a polgári és katonai közlekedés forgalmának megkönnyítéséhez.

Bár az összeg hatalmasnak tűnik, a közleményben szereplő listából kiderül, hogy a magyar fejlesztésre adták a legkevesebbet. A legtöbb pénzből, 91,5 millió euróból, vagyis közel 35 milliárd forintból, a németek gazdálkodhatnak, akik a kelet-nyugati irányú vasúti infrastruktúrát szeretnék fejleszteni.