Néhány táblán még őszi búzát vetettek

Általában a december a legcsendesebb hónap a mezőgazdaságban, ám erre most rácáfolt a csapadékos időjárás. A betakarítások ugyan már befejeződtek, de rendhagyó módon itt-ott az őszi búza és árpa még nem került magágyba…

Petrik József

Az őszi búza vetése is megtörtént

Forrás: MTI

A korai őszi vetésekben erőteljes a gyomosodás, a gyomfertőzöttség. A gyomirtást a csapadékos időjárás hátráltatja, valamint a szántóföldeken végzendő növényvédelmi munkálatokat a nedves talaj nehezíti. A csapadékos időjárás miatt kitolódott a vetések időpontja is. Egyes gazdálkodók a napokban vetették, illetve vetik az árpát és a búzát. Holott már november elején a vetés 95 százalékával végeztek az agrárvállalkozók. Szűkebb hazánkban a búza összterülete így is elérheti a 20 ezer hektárt.

A napraforgó is a fejét vesztette, több mint 13 hektáron. Vármegyénkben az idei hozamok szinte táblánként változtak 2,5 és 4 tonna között. A magvak olajtartalma 42-47,5 százalék körül alakult. Az idei burgonyatermés minősége is egyértelműen jobb, mint a tavalyi volt. Az öntözött területeken, például Komárom környékén, a termésátlag elérte a 35-45 tonnát. Egy ideje már a tengeri sem lábatlankodik a határban, a kukoricabetakarító kombájnok ugyanis „lezúzták” mind a 26 ezer hektáron a csöveket. Ahol szükséges volt, ott szárítóra „tették” a szemeket. A hozamok 7 és 10 tonna körül alakultak, és toxin fertőzöttséget, szennyezettséget nem tapasztaltak a gazdák. A cukorrépát is begyűjtötték mind a 400 hektárról. A hozamok 60-65 tonnára tehetők, viszont a cukortartalom 15 százalék alatt maradt, az optimális 16-19 százalékkal szemben.

Eső, hótakaró, vetések…
Az elmúlt egy-két hét során több hullámban újabb nagy mennyiségű csapadék, részben hó, esett hazánkban és vármegyénkben is. Sokfelé van jelentős hótakaró, és itt-ott egyre nő a belvízzel sújtott területek nagysága. Miközben a folytatás is hoz csapadékot. Szűkebb hazánkban december elején – gyakorlatilag öt nap leforgása alatt – 24 és 36 milliméter közötti csapadékot mértek különböző halmazállapotokban. A hó pedig jótékony paplannal terítette be a határt, a fagyok elől is védve a kelő kalászosokat. A jelenlegi hóréteg azonban lassan kopni fog, a mi vármegyénkben, illetve tőlünk nyugatra el is olvad, csak északon, északkeleten maradhat belőle nyomokban. Így a fagyzugos helyeken van miért aggódniuk a gazdáknak.

A megfelelő időben elvetett őszi gabonák bokrosodásnak indultak, így megerősödve mehetnek a télbe. A későbbi vetések fejletlenebb képet mutatnak. Ezeknek a kultúráknak a kezdeti fejlődése vontatottabb lesz, ezért nem tudnak megerősödni a téli hónapokra, ugyanakkor a korai, túlfejlett vetések jól növekedtek és éppen emiatt attól tartanak a gazdák, hogy ha hótakaró nélkül nagyobb fagyok jönnek, akkor ezt a helyzetet megsínylik majd a gabonák. Emellett az őszi búza kultúrákban sárgulás mutatkozik, amely a kalászos tápanyaghiányát jelzi. A hideg talaj ugyanis megnehezíti a növények tápanyagfelvételét. A repce esetén a kedvező időjárás szintén azt eredményezte, hogy a növények „túlfejlődtek". Aki nem használt, illetve alkalmazott a gyökérzetet erősítő szereket, ott nagyobb a veszélye az esetleges fagyosabb időjárás által okozható károknak.