2023.12.27. 06:55
A Tatai és a Tatabányai járásban a legnagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
Ősszel nyilvánosságra hozták a 2022-es népszámlálás részletes adatait. A diplomával rendelkezők arányai között lényegi eltéréseket fedezhetünk fel vármegyénk járásai között.
Diplomaátadó ünnepség Tatabányán, az Edutus Egyetemen – főleg a Tatai és a Tatabányai járásban élők rendelkeznek felsőfokú végzettséggel
Fotó: H.B.
2022 októberében a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett érettségivel, további 22 százaléka diplomával. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 23 százalékra csökkent. 2011-hez képest az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada pedig alig változott (21 százalék).
A szakmai végzettségűek körében továbbra is a férfiak aránya magasabb. A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, az alacsony iskolázottságúak körében mégis ők vannak többségben, mert a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság. A legutóbbi népszámlálás óta a férfiak és a nők körében is csökkent az általános iskolát be nem fejezők aránya. A férfiak esetében 3,1 százalékról 1,8 százalékra, míg a nők körében 6,5 százalékról 2,7 százalékra.
A korábbi népszámlálási adatokkal összehasonítva elmondható, hogy a nők körében emelkedett a szakmával rendelkezők száma, míg a férfiak esetében némi visszaesés tapasztalható a 2011. évi adatokhoz képest.
A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya Budapesten kiugróan magas: 44 százalék. A fővárosi kerületek közül a II. a XII. és az I. kerületekben élők körében a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A vidéki nagyvárosokban az aktív korúak közel egyharmadának, a községekben viszont csak 15 százaléknak van felsőfokú végzettsége. 23 településen egyáltalán nincs felsőfokú végzettségű és 12 településen 1 százalék alatti a diplomával rendelkezők aránya.
A 2001-es népszámlálás óta folyamatos emelkedő tendencia figyelhető meg a férfiak és a nők körében is. Míg 2001-ben a férfiak 11,6 százaléka, 2011-ben 15,8 százalék rendelkezett diplomával, a jelenlegi adatok szerint a férfiak majdnem 20 százaléka diplomás. Ami a vármegyei adatokat illeti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a járások közül a Tataiban és a Tatabányaiban a legnagyobb, a 24,2–38 százalékos (második legmagasabb) tartományba esik. A legkisebb arányokat a Kisbéri járásban találjuk (0,5–8,6 százalékos, legalacsonyabb tartomány).
Nyelvismeret
Nyelvismeret tekintetében javulás tapasztalható hazánkban. Leggyakoribb idegen nyelv az angol. A 2011. évi népszámlálás óta jelentősen, 50 százalékkal nőtt az angolul beszélők aránya. Németnyelv-tudással 1,2 millióan, közel 100 ezerrel többen rendelkeznek, mint 2011-ben. Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren beszélnek. A Magyarországon élők 99 százaléka beszél magyarul. A 2011. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva az összes leggyakrabban beszélt nyelv esetében emelkedő tendencia figyelhető meg.
