167 éve szentelték fel az esztergomi bazilikát

A Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis című emlékkönyvben az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából tárják a közönség elé a főszékesegyház megépítésének folyamatát, illetve a felszentelési ceremónia részleteit. A Beke Margit által szerkesztett, mára könyvritkaság számba menő kiadványban többek között Erdő Péter bíboros, Cséfalvay Pál, múzeumigazgató Prokopp Mária művészettörténész és Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója írt fejezeteket. 

Erdő Péter bíboros a bazilika sajátos helyzetéről, rangjáról, elnevezéséről adott számot. Itt olvasható: Az esztergomi székesegyház hierarchikus helyzeténél fogva kezdet óta első volt az ország össze templomai között. Ezt az elsőséget Kanizsai János prímás 1397-es kánoni vizitációs jegyzőkönyve magára Szent Istvánra vezeti vissza, aki ezt az épületet (és nem csupán az egyházmegyét vagy az érsekséget) Magyarország többi templomának fejévé, anyjává, tanítójává és érseki templomává tette.

Ez utóbbi mondat olvasható a bazilika keleti homlokzatánál. A kötet nagy erénye, hogy abban a monumentális építmény tervvariációinak egész sorát mutatja be, illetve beszámol a tervezők Hild József, Packh János és Kühnel Pál ebbéli munkásságáról is. A főszékesegyház nemcsak az egyházi életben vált már tervezése idején az elsőszámú magyar templommá, de a korabeli építészszakma kiemelt jelentőségű feladatai is volt egyben. Erről szól a 19. század első felében műszaki újdonságnak számító megoldások felsorolása, továbbá a templom tervezőinek különféle építéstechnológiai részletei, itt is kísérve számos mutatós illusztrációval. 

Beke Margit a bazilika négy építtető prímásáról írt dolgozatot a kötetbe, melyben Rudnay Sándor, Kopácsy József, Szcitovszky János és Simor János pályaútját és az építkezésben vállalt szerepét beszéli el. Cséfalvay Pál az 1856-os felszentelésének minden apró részletét tárja az olvasók elé. így többek között azt, hogy miként és hol látják el a felszentelési ünnepre meghívott magas rangú vendégeket, köztük a királyi családot, hány katonát, rendőrt kell a rendezvény idejére Esztergomba rendelni, hogyan kell feldíszíteni Esztergom azon közterületeit, ahol a bazilikán kívül az eseménysor epizódjai zajlanak.

E fejezetben olvasható, hogy a felszentelésről kiadványokat készítettek, illetve emlékérmet verettek [ahogy ez történt 150 évvel később, 2006-ban is], ahogy arról is tudósított Cséfalvay, hogy a meghívottak körében volt mások mellett a császári ház, a főhercegségek, Magyarország hercegei, a Monarchia összes püspöke, Magyarország káptalanjai, a kultusz-, a belügy-, a külügy- és az igazságügyminisztériumok vezetői, a katonai és a környező városok vezetőinek sora. A kötetben külön foglalkoznak Liszt Ferenc szentelési miséje létrejöttének történetéről, mely zeneművet a szentelési misén a nagyzenekar élén maga a szerző dirigált. 

A könyvben a főszékesegyház képzőművészeti, építőművészeti különleges tárházáról, illetve statisztikai összesítésekben, táblázatokban a monumentális beruházás adatairól számolnak be, illetve hasonló precizitással vonultatják fel a kötetben a korabeli sajtó, a felszentelésről szóló rendkívül gazdag híranyagait, tudósításait, publicisztikáit.