Születésnap

2023.08.21. 20:00

Ötvennyolc éve indult útjára Samu, a mára már világszenzációnak örvendő lelet

Ötvennyolc évvel ezelőtt, 1965. augusztus 21-én vált világszerte ismertté Vértesszőlős. Ekkor fedezték fel azt a leletegyüttest, mely azóta is kihagyhatatlan minden ősemberrel foglalkozó ismeretterjesztő könyvből. S mivel éppen Sámuel napja volt, ezért a csaknem 350 ezer évvel ezelőtt itt élt ősembert az utókor Samunak nevezte el.

Kemma.hu

Ásatás akkor és most... ezt is bemutatták a hétvégi Samu-napon

Forrás: Facebook/MNM Vértesszőlősi Régészeti bemutatóhely

Az ötvennyolc éve történt esemény fontosabb eseményeit a Tata, a vizek városa közösségi oldal egy korábbi bejegyzése alapján idézzük fel.

Az előemberi telephelynyomokat, csontdarabokat, égett csontokat, kőeszközöket 1962-ben Pécsi Márton találta meg, aki hamarosan együtt dolgozott Vértes László régésszel. A tatai pedagógusnak, Skoflek Istvánnak is elévülhetetlen érdeme volt a professzor mellett a vértesszőlősi ősember lelőhelyének feltárásában. A vértesszőlősi bemutatóhely 1967 óta látogatható; amellett, hogy bemutatja a Samuként elhíresült csontvázmaradvány őstörténeti kontextusát, a feltárásnak és az 1968-ban elhunyt Vértes László munkásságának is emléket állít.

Az előkerült csontdarabok gyermektől származó tejfogak, majd 1965. augusztus 21-én bukkantak az igazi nagy szenzációra: megtalálták egy Homo erectus koponyájának occipitális (tarkó) részét. A leletek híre bejárta a világot: beszámolt róla a BBC, a francia és a kanadai televízió, mindenhol írtak az újságok Vértesszőlősről. Vértes és munkatársai sikeresen megteremtették azokat a feltételeket, melyekkel létrehozták a szabadtéri múzeumot, mely még ma is működik s évente megszervezik a Samu-napot.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a 320 ezer éves Samut méltó módon ünnepelték Vértesszőlősön augusztus 19-én, szombaton. A számtalan gyerekprogram mellett érdekes bemutatókkal és előadásokkal is várták a látogatókat.

Az idén az akkori és mostani ásatásokba is betekintést nyertek a diákok, amelyről az MNM Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelye hivatalos Facebook-oldalán osztott meg fotókat. Mint írják, a gyerekek megismerhették a Vértes László kutatásának idejében használatos eszközöket, ugyanakkor elhozták a mai kor technikai vívmányait is: volt drónozás, fémkeresőzés; és az egyik legnépszerűbb szimulációs játék, a régész-homokozó is kincseket rejtett. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában