Egy nagymúltú zeneiskola várja új növendékeit Esztergomban

Régi okosság, hogy a zene javítja a gyerekek tanulási képességeit. Erről persze leginkább az esztergomi Zsolt Nándor Katolikus Zeneiskola növendékei és oktatói tudnának mesélni, és azok a szülők, akik a gyerekeikben felfedezett muzikalitás, affinitás kapcsán íratták be a csemetéiket a Kis-Duna partján fekvő iskolába. 

Idén ősszel újra megnyílik a lehetőség, hogy kicsik és nagyobbak zenélni tanuljanak, szolfézs, éneklés, hangszeres muzsikálás vonalon. A 2023/2024-es tanévre – ahogy a korábbi esztendőkben – már nagycsoportos óvodás korúakat is várnak, miként az idősebb iskolás diákokat is. Az intézmény által a közösségi oldalon is közzétett posztban külön kiemeltek néhány hangszert, melyekre kiváltképpen várják a jelentkezőket. Így klasszikus hegedű, gordonka, valamint furulya, harsona és tuba hangszerekre. 

A Zsolt Nándorról elnevezett zeneiskola történetéről az létesítmény honlapján többek között ez olvasható: „Az esztergomi zeneoktatás hagyománya dokumentálhatóan az 1800-as évek végére nyúlik vissza. (…) Az 1900-as évek elején csak Brenner Júlia nevéhez fűződő zongoraiskola adott lehetőséget szervezett zenetanulásra.” A leírásban az is megtalálható, hogy 1928-ban 47 tanulóval indult el az esztergomi zeneiskola, mely 1931-ben már zeneszerzést, éneket, zongorát, hegedűt, csellót, nagybőgőt és elméleti melléktanszakot tanítottak. Az intézmény több költözést, korszakot is megélt, 1964-ben lett például állami fenntartásúvá, illetve 1970-től Reményi Károly lett az igazgató, akinek személyéhez az iskola legsikeresebb periódusai fűződtek. Az esztergomi születésű hegedűművész és zeneszerző Zsolt Nándor nevét 2004-ben vette fel az iskola. 

Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés történt a Prímás-szigeten álló épületben, melynek honlapján így foglalják össze a falakon belül folyó munkát: „Napjainkban az intézmény közel 400 növendékkel büszkélkedhet, akiket 30 főből álló tantestület oktat. A hangversenyek, egyéb nagyszabású rendezvények helyszínéül az intézmény 120 férőhelyes földszinti hangversenyterme és kamaraterme szolgál. Csoportos oktatás 5 tanteremben, egyéni hangszeres oktatás pedig 21 szaktanteremben folyik.” Aki az intézmény teljes históriájára kíváncsi, az olvassa el Stipkovits Fülöp helytörténeti értékű könyvét, Az esztergomi zeneoktatás elmúlt másfélszáz éve című kötetet.