Országos Fafaragó Tábor Tatabányán

2023.08.09. 17:45

Az elsődleges céljuk, hogy a városnak értéket teremtsenek - vallja Gengeliczky Dávid

Több évtizedes múltra tekint vissza a tatabányai fafaragó tábor, melynek hagyományosan a Tatabányai Múzeum különleges kiállítóhelye, a Bányászati és Ipari Skanzen ad otthont. A megyei jogú város legpatinásabb, aktívan működő művészeti táborában az idén elkészítik az alapító, Gengeliczky László emlékoszlopát.

Kemma.hu

Gengeliczky Dávid (balra) és testvére, Zoltán a tavaly elkészült kocsiszín mellett

Forrás: 24 Óra

Fotó: S. G.

Az augusztus 12-én kezdődő alkotótábor főszervezője Gengeliczky Dávid, az alapító faműves, Gengeliczky László fia. A Tatabányai Múzeum a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóanyagában az idei tervekről is faggatta a nagy múltú fafaragó tábor vezetőjét.

Az írásból kiderült: az első tábort 1979-ben tartották meg a Népház melletti Liget parkban, és hosszú éveken keresztül ott zajlott az esemény. Ezt követően néhány esztendeig az óvárosi Cseri strand volt az otthona a fafaragóknak, majd 1995-től a tatabányai bányaskanzen. Az alapítás óta eltelt évtizedek során néhány alkalommal elmaradt az esemény, így idén hivatalosan 40. alkalommal szervezik majd meg a 2021 óta Gengeliczky László Emléktábornak nevezett alkotóműhelyt.

A tábor kiemelt támogatója Tatabánya városa. A tábor vezetője értesíti a korábbi években aktív fafaragókat, s a visszajelzésekből tudnak következtetni a létszámra. A faanyag és a fogyóeszközök beszerzése ezután következik. 

Pillanatkép egy korábbi táborról. A képen jobbról a negyedik a két éve elhunyt Gengeliczky László faműves, alapító
Pillanatkép egy korábbi táborról. A képen jobbról a negyedik a két éve elhunyt Gengeliczky László faműves, alapító
Forrás: Tatabányai Múzeum

– A tábor jellemzően augusztus második felében lezajlik. Idén augusztus 12-én indul és 19-ig tart. Erre az időszakra sűrítünk be mindent, ezért igen intenzív ez a hét – mondta Gengeliczky Dávid.

Tavaly kezdtek el dolgozni Gengeliczky László emlékoszlopán, amelynek szövegezése vésővel, kalapáccsal válik láthatóvá. Ám egy monumentálisabb rönkbútor esetében láncfűrésszel indul ez a folyamat. Dávid azt is elmondta: ha szerkezeti elemeket készítenek, szintén a gépeké a főszerep, csiszolnak, vágnak. Klasszikus kézi eszközökkel nem egy hétig, hanem három hónapig tartana a tábor – nyilatkozta.

A résztvevők nagy többsége minden évben visszatér. Igyekeznek új embereket is bevonni, elsősorban fiatalokat, mert a csapat átlagéletkora igen magas, a legifjabb harmincöt éves. A tábor nyitott, és ingyenes.

– Várunk mindenkit, aki a fafaragás iránt érdeklődik! Nekem évek óta szerepel a terveim között, hogy ezzel párhuzamosan megvalósítunk egy ifjúsági alkotótábort, de annak a megszervezése összetettebb – nyilatkozta Dávid.

Gyerekkorától részese
Gengeliczky Dávid nyolc éves kora óta részese a tábor életének, mégis öccse László az, akit jobban megfogott a faművesség.
- Nálam ez megmaradt hobbinak, otthon, a ház körül is nagyon sok mindent elkészítek fából, akár egyedi stílusban, de még sincs hozzá olyan szemem, mint az öcsémnek, aki fantasztikus dolgokat alkot. Nemcsak a gyerekkorunkat, hanem a felnőtt életünket is átölelte ez a közeg, nem meglepő, hogy nagyon sok barátot, tudást és emberi értéket kaptam a fafaragástól. Azt gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, hiszen azok az emberek, akik évtizedek óta visszajárnak, nem jönnének el, nem lenne számukra is fontos a jelenlét.

Az idén központi téma Gengeliczky László emlékoszlopának befejezése, és egy ehhez illeszkedő védőburkolat készítése. Úgy tervezik, hogy az emlékoszlopot a Népház melletti Liget parkban helyezik el, mivel a fafaragó tábor onnan indult útjára, Gengeliczky László pedig sokáig a Népház igazgatója volt. Emellett Hubay Győző „Döndinek”, a Bányász Táncegyüttes alapítójának készítenek új emlékoszlopot.

Dávid elmondta: készítettek korábban több monumentálisabb dolgot a városnak, például a Csónakázó-tó szigeténél lévő fahidat, ami az egyik legnagyobb volumenű munka volt. Sokáig szolgálta a városlakókat, de a bontáskor olyan állapotba került, hogy nem volt érdemes foglalkozni vele. Szerencsére vannak olyan darabok is, amiket meg lehet menteni. Ilyen a Szent Borbála szobor Sárberekben, amit tavaly hoztak rendbe. Minden évben igyekeznek a skanzenben is felújítani a kültéri eszközöket, bútorokat, emléktárgyakat, így hosszabbítva meg azok élettartamát. Emellett folytatják a tavaly megkezdett munkát: a Jókai Mór Óvoda gyermekeinek új asztalokat és padokat készítenek.

– Az elsődleges cél mindig, hogy a városnak értéket teremtsünk – emelte ki Dávid, majd hozzátette: a tevékenységük a későbbiekben akár kifejezetten felújító-karbantartó jellegűvé is válhat, hiszen városszerte annyi kültéri alkotás van fából, hogy évekre lenne mit restaurálni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában