Főhajtás

2023.08.06. 13:24

A roma holokauszt áldozatai előtt tisztelegtek Esztergomban

Hetvenkilenc évvel ezelőtti tragédiára emlékeztek meg az esztergom-kertvárosi emlékműnél

Walczer Patrik

Erős Gábor (jobbra) is beszédet mondott az emlékműnél

A minap beszédekkel, történelmi áttekintéssel, főhajtással és koszorúzással emlékeztek meg a roma holokauszt áldozatairól az esztergom-kertvárosi Szent István-király templom kertjében található, 2019-ben átadott emlékműnél. Az összejövetelen Farkas Ibolya, a megemlékezés moderátora köszöntötte a jelenlévőket, majd Góman János, az Esztergomi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felidézte, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszakán többezer romát öltek meg az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. Hisz abban, hogy az azon kell munkálkodnunk, hogy az akkor történtek ellenkezőjét érjük el. Egységre kell építenünk és az azonosságunkat kell keresnünk egymásban, hiszen csak összetartó közösségek tudnak összetartó nemzeteket alkotni.

Steindl Balázs, Esztergom alpolgármestere megemlékező beszédében hangsúlyozta: a roma holokauszt áldozatainak emléknapján fejet hajtunk azok előtt, akiket olyan gyakran elfelejtettek és azt is tudatosítjuk, hogy a tragédia nemcsak egy gonosz rendszer műve, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek, és üldöztetésnek a következménye is volt.

Dr. Horváth János a helyszínen Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, országgyűlési képviselő megbízásából mondott beszédet. Elhangzott, hogy ami történt, minden európai nemzet bűne és szégyene, mellyel a Jóisten előtt kell majd elszámolnunk. Az emlékezésen kívül harcolnunk kell a mindennapokban amellett, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg újra.

Baranya István, az esztergom-kertvárosi Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója szerint egyházunk nem a bűnöst, hanem a bűnt keresi, ezért kérte Istent, hogy bocsásson meg a bűnösöknek és adjon vigasztalást az áldozatoknak. Reményét fejezte ki, hogy jövőben még többen vesznek részt a megemlékezésen.

Erős Gábor, a térség országgyűlési képviselője felidézte: 1935-ben, Nürnbergben már törvénybe foglalták, hogy a zsidókhoz hasonlóan a romák sem emberek a nácik számára, akiket a háború kitörését követően szintén gettókba zártak. Hangsúlyozta: nincs jogunk emberként másik emberről negatív véleménnyel lenni.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában