2023.07.22. 19:57
Világháborús hősi tűzszerészekről emlékeztek meg az esztergomi temetőben +videó
Az 1945 nyarán történt aknarobbanásban elhunyt három tűzszerészről emlékeztek meg szombaton Esztergomban a Belvárosi Temetőben. Az eseményen beszédek hangzottak el, illetve megkoszorúzták a hősi halált halt katonák sírját is.
Koszorúzók állnak a tűzszerészek sírjainál
Forrás: 24 Óra
Fotó: Pöltl Zoltán
A három hősi halott katona sírjánál tartott megemlékezésen többek között részt vett Pálmai József tanár, Máthé Zoltán tábori lelkész, főhadnagy, Nagy Miklós vármegyei főkapitány, Bánhidy László nyugalmazott tanár, volt alpolgármester, Szendrő Péterné, az esemény szervezője, a Weldin József vezette 56-os nemzetőrök csoportja, Bukta József, a vármegyei vitézi rend tagja és Baják László történész, a Nemzeti Múzeum munkatársa.
A megemlékezést Máthé Zoltán nyitotta meg, aki egy, a katonák körében népszerű keresztény menetdal eléneklése után a sokszor idézett 91. zsoltárt olvasta fel, melynek kapcsán kifejtette, hogy „háborúkat megelőző időkben hősökké lehet válni, ha felvállaljuk, hogy a béke hírnökei és hordozói leszünk és azok is maradunk minden változó körülmény ellenére.”
Baják László beszédében rámutatott, hogy a három hősi tűzszerész bár a háború vége után lelte halálát, de ez az esemény is a háború része, a háború folytatása. Ez a három katona azért áldozta fel az életét, hogy a civilek békében élhessenek a háború után. A történész arról is beszélt, hogy a II. világháború nem Magyarország háborúja volt, abban teljesen fölöslegesen vettünk részt és Sztálin már 1943-ban elhatározta, hogy Közép-Kelet Európát meg fogja szállni és bolsevizálni fogja, Hitler pedig 1944-ben azért szállta meg Magyarországot, hogy ütközőzónaként használja Németország védelmezésében.
Civilekért haltak meg
1945 július 20-án délelőtt 10 órakor Esztergom-Kenyérmező vasútállomástól 800 méterre II. világháborús német harckocsi-elhárító aknamező semlegesítése közben felrobbant egy akna. Miklós Lajos a helyszínen életét vesztette. Társait az esztergomi kórházba szállították, ahol sérüléseibe napok múlva belehalt Zalecker Lajos és Tandler István. A járőrök negyedik tagja, Mártha László, hosszas kórházi kezelés után épült fel, testéből 36 szilánkot operáltak ki. Később ő volt, aki a megemlékezések sorát megkezdte, ennek nyomán szervezik meg minden évben.
– Ilyen ütközőzóna volt Esztergom is, mely 1944 decemberétől 1945 áprilisáig hol a német, hol pedig a szovjet csapatok irányítása alá került. Ennek révén a város több száz katonai és civil áldozattal járó, és a zsidó polgárok deportálásával járó periódusban szenvedte el a frontvonalba való kerülését – mondta a történész.
Bánhidy László beszédében hangsúlyozta, hogy a ma már sokféle területen használt modern fémkereső eszközök híján a világháború után ezek a hős tűzszerészek a legprimitívebb eszközökkel voltak kénytelenek az aknákat keresni. Ismerték, hogy ez milyen veszélyekkel jár, de mégis végezték ezt a feladatot, mert tudták, hogy ártatlan civilek is elpusztultak a rejtett aknáktól.
Kemma.hu videó
- Elrajtolt a Komáromi Napok, repültek a lufik, játszottak a fúvósok +fotók, videó
- Erdei Zsolt a Dózsa Sportiskola diákjainak tartott előadást +fotók, videó
- A balos városvezetésnek nem volt fontos a bánhidai körforgalom, de Gál Csaba megépítteti
- Csoóri Sándorral muzsikáltak a fiatal komáromi zenészek +fotók, videó
- A magyar rockoperát vitték színpadra a tatai refisek +fotók, videó