Park vs. parkoló: megkérdeztük, nektek mi a fontos egy lakótelepen

Az urbanizáció, azaz a városiasodás hatására gyökeresen átalakulnak az élőhelyek – derül ki az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársainak közös kutatásából. Sokat segítene, ha a települési zöldfelületek tervezésekor nem az esztétikai szempontok dominálnának, hanem a természetközeli állapot elérésére törekednének.

Walczer Patrik

Forrás: Shutterstock

Az MTI nemrégiben megírta, hogy a szakemberek összesen 103 darab, a világ minden tájáról származó urbanizációs tanulmányt elemeztek, illetve vetettek össze egymással annak érdekében, hogy megértsék, milyen hatást gyakorol a városiasodás a talajlakó fajokra. Az eredményeket bemutató publikáció a Science of the Total Environment nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

A Kemma.hu szerkesztősége persze ezúttal sem bírt magával: Facebookon és Instagramon is megkérdeztük olvasóinkat, számukra mi a legfontosabb egy lakótelepen. Nos, a válaszadók 57 százaléka szerint a sok zöldfelület és a gazdag természet az, ami elengedhetetlen, 21 százalékuk szerint azonban a leginkább sarkalatos pont az, hogy legyen hol játszania a gyerekeknek, 4 százalékuk pedig arra helyezné a hangsúlyt, hogy ne legyen zsúfolt a lakókörnyezet. Velük ment szembe a szavazók 18 százaléka, akik szerint a parkolóhelyek a legfontosabbak, ha lakótelepről van szó.

Amikor kérdésünkben a játszóteret és a zsúfoltságot állítottuk szembe, kiderült, hogy a jelentős többség, 60 százaléka a gyerekeknek kedvezne, míg 40 százalék a minél kisebb zsúfoltságra törekedne. Amikor a zöldterületek kontra parkolók közül kellett választani, még dominánsabb többség formálódott: a válaszadók 70 százaléka ugyanis egyértelműen zöldítene, míg 30 százalékuk szerint parkolókból kellene több, de legalább is elég a lakótelepekre.

A kutatók komolyabban közelítettek a témához. Ők az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását. Kiderült, hogy egyes fajok, mint például a giliszták, a csigák és az ugróvillások – melyek alapból is a nehezebben terjedő, talajtömörödésre érzékeny talajállatcsoportok közé sorolhatók – fajgazdagságát negatívan befolyásolja a városiasodás. Ezzel szemben a mozgékonyabb fajokra, mint például az ászkák, az ezerlábúak, a százlábúak jól alkalmazkodó csoportjainak egyedszámára pozitívan hat a települések átalakulása, növekedése.

A közlemény azt is taglalja, hogy a talajlakókra a szárazabb éghajlaton a sok locsolás következtében kedvezően hat az urbanizáció, nedves éghajlaton viszont az intenzív párolgás és a gyorsan elfolyó csapadék miatt szárazabb városi környezet alakul ki, így egyedszám tekintetében pont ellentétes hatás figyelhető meg.

Változatos park

A kutatásban résztvevők azt javasolják, hogy a városi zöldterületek tekintetében minél inkább a természetközeli állapotot kellene elérni. Hasonló véleményen van Milotai Richárd is. Az esztergomi természetvédelmi mérnök jó dolognak tartja, hogy a kertvárosi településrészeken egyre többen szeretnék gondozni az udvarukat, de mint mondja, rendkívül energiapazarló az a kert, ahol fák hiányában maximum csak tuják és gyepszőnyeg található. A folyamatosan rövidre nyírt fű képtelen megtartani a reggeli harmatot, folyamatosan éri az erős napsütés, rengeteget kell foglalkozni vele, hogy életben maradjon. A probléma szerinte az, hogy az ilyen kertek nem tudják biztosítani a gazdagabb fajösszetételű életközösséget, a fűnyesedék azonnali eltávolítása mellett az is ront a helyzeten, hogy a földben elhelyezett vakondháló miatt nincs átjárás a talaj alsó és felső rétegei között. A természetvédelmi mérnök szerint a városokban szemléletváltásra lenne szükség és olyan magkeverékekkel kellene bevetni a parkokat, ahol a fű mellett virágok is nőnek, így a beporzó rovarok számára is lenne gyűjtési terület.

Általánosságban véve a városok területének és népességének növekedése jelentősen nyomot hagy az élőhelyek tekintetében is. Virágostóth Krisztián esztergomi okleveles településmérnök, városfejlesztési szakember is tapasztalja, hogy a nagyobb településeken a zöldfelületek tervezésekor a növényválasztás során törekednek a szárazságtűrő, városi klímához könnyebben alkalmazkodó fajok telepítésére.

– A városi zöldfelületek túlöntözésének elkerülése érdekében az öntözőrendszer megfelelő informatikai programozásával lehet védekezni, amelyre sajnos nem fordítanak kellő figyelmet. Ha túl sok víz jut a földekre, az abból a szempontból is problémát okoz, hogy a növényzetnek egy mesterséges környezetet kell megszoknia. Nyugat-Európában, illetve Ázsia több területén is megfigyelhető, hogy a klasszikus, természetes növényfenntartási formákat preferálják, mert így valódi, természetközi állapot újra teret nyerhet magának a városban – mondta.

Virágostóth Krisztián hozzátette, hogy a világtrendeknek megfelelően a városok népessége és ezzel együtt a beépítés intenzitása is növekszik. A globális klímaváltozás és a koronavírus-járvány hatásai okán a zöldterületek és a zöldfelületek megléte felértékelődött, melyek az egyének rekreációja, a biológiai sokféleség megtartása, valamint a települések klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállósága miatt is egyre fontosabbak.

– Továbbá a városok növekvő népessége és a beépítettség intenzitásának növekedéséből adódóan és a területek minél nagyobb mértékű leburkolása miatt egyre nagyobb hőszigetek is kialakulnak, amelyet egyre jobban éreznek a városlakók. A zöldfelületek és zöldterületek a védekezés szempontjából hatékony eszköznek bizonyulnak – magyarázta.