A második világháború vértesi ütközetek hőseire emlékeztek Gesztesen

Ahogyan arról beszámoltunk, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Várgesztesen megkoszorúzta a második világháború idején a Vértesben elesett honvédek sírját.

A helyet a magyar huszárság Doberdójának is szokták nevezni, mivel a Nádasdy Ferenc huszárezred vérzett el a harcokban. Az eseményen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, a tárca vezetői, a katonai, egyházi elöljárók mellett a várgesztesiek és az általános iskolások vettek részt - adta hírül a vargesztes.hu.

– A II. világháború szörnyűségeit nem csupán a történelemkönyvekből ismerik a helyiek. Az itt élők jelentős része átélte, túlélte azt, és emberáldozatokat is követelt. A Vértes erdeiben zajló események nyomai, például a lövészárkok, a mai napig a háború mementói. Ennél megrázóbb, hogy Gesztesen szinte minden család vállán viselte a háború iszonyatos terheit: vagy katonaként, vagy málenkij robotra hurcoltként, vagy azért, mert a német, vagy orosz katonák fosztogatták a falut – idézte fel a megrázó eseményeket Rising Károlyné polgármester. Hozzátette: a Hősi Emlékművön ez olvasható: „sírjuk távolban, emlékük szívünkben”. A településvezető köszönetét fejezte ki a Honvédelmi Minisztérium számára a katonai parcella létesítéséért, és hogy a 2014-ben felújított sírhelyeket rövidesen ismét megújítják.  Polgármesterként arra tett ígéretet: amíg a faluban ember él, addig mindig lesz virág nemcsak a civil, hanem a katonai sírokon is.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ünnepi beszédéből kiderült, hogy nagyapja is itt harcolt. Túlélte, ám súlyos sebesülést szerzett. Az azt követő évtizedekben a politikai önkény elvette annak a lehetőségét, hogy ide visszajöhessen bajtársaival együtt, és emlékezhessen. Titokban lehetett csak fejet hajtani a hősök előtt. 

Kiemelte: nagyapja a Nádasdy-huszárezredben harcolt, Magyarország legrégebbi ezredében, amelyet 1688-ban alapítottak, és a második világháborúban itt zajló csaták forgácsolták szét. 

– Szomorú kötelességünknek teszünk eleget, amikor a II. világháborúban a térségben elesett katonáinkat, huszárjainkat gyászoljuk. A bennünket körülvevő csendben a mélybe, a történelem fájó eseményeinek sűrűjébe tekintünk vissza. Oda, ahol a hősies küzdelemmel harcolók életére nézve semmivé váltak az álmok, a tervek, mert életüket a haza védelméért áldozták - hangzott el Takács Tamás ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Tábori Lelkészi kar vezetőjének és Jákob János dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség tábori püspökének megemlékező imádságában. Katonai tiszteletadás mellett helyezték el a kegyelet koszorúit a központi keresztnél, a diákok pedig az emlékezés virágait a sírparcelláknál.