A legnagyobb öröm a söröm, avagy egy plakátkiállítás tanulságai

Magyar márkák, magyar plakátok címmel nyílt nemrég kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban. Jó kalandnak ígérkezett elmerülni kicsit a múltban, bár arra számítottam, hogy lesznek olyan márkák, amiket nem ismerek. 

A kiállítás témája nagyon jó ötlet, az viszont kérdéses, hogy a helyszínválasztás mennyire szerencsés, mert a bejutás kissé körülményes. Nem fordítottak eleinte túl nagy energiát a szervezők arra sem, hogy minél szélesebb körben hirdessék a tárlatot, pedig egyébként meglehetősen aktív Facebook-oldallal rendelkezik a könyvtár. Hozzáteszem azóta, a múzeumok éjszakája alkalmából már videót is készítettek a plakátkiállítással kapcsolatban. Akkor azonban már a belépéskor meglepődtek, hogy nincs belépőkártyánk, és csak a kiállításért jöttünk ide. Be kell valljam, én egy több termes, hatalmas kiállításra számítottam, de folyosógalériát kaptam helyette. 

Hat márkával lehet megismerkedni, és maguk a plakátok nagyon jók, a Stühmerrel kezdtük a sort. A legjobb a húsvéti csokoládés papír volt, valamint a szomorú bernáthegyis plakát, amely köhögés elleni cukorkát hirdet. Mókás volt látni, mennyit változott a világ, valószínűleg már nem lehetne a Drehert kecskén lovagló kisgyerekkel reklámozni. Ahogy biztosan kiverné a biztosítékot a Dreher-naptár is, amely minden hónapban kis versikével biztat, hogy ki és miért igyon sört (a szoptató anyák is). Ennek tükrében nem meglepő, hogy az alkoholisták országa vagyunk. 

A legjobb a karácsonyfa alatt boldogan söröző család volt. A sört ajándéknak is bátran ajánlotta a cég, tekintve, hogy olcsó, mégis sok örömet szerez. A közértes reklámokból kiderült, már akkor is volt házhoz szállítás, de az egészséges étkezést is hirdették, kellően blőd versikékkel. Volt egy csomó Corvin Áruház és Orion plakát is, valamint egy Orion televízió. A kedvencem mégis az IBUSZ 1951-es fizetővendéglátók naptára volt, ahol olyan remek tippeket adtak a vendéglátóknak, mint: „A trágyadomb legyen minél távolabb a háztól”. 

Jegyünkkel megnézhettük volna a diafilm-kiállítást is, azonban hosszas kutatás után sem találtuk meg, így inkább feladtuk a dolgot. Aki egyébként is arra jár, annak kimondottan javaslom a kiállítást, illetve azoknak, akik szintén hasonló dolgokat kutatnak. A látogatásra egészen szeptember 30-ig van lehetőség.