Évtizedekre nyoma veszett, most visszakerült Esztergomba Pétör Mester

Esztergom és az ország elsőként írásban jegyzett vendéglátóhelyeként számon tartott Pétör Mester fogadójának állít emléket az a festmény, amely évtizedekkel ezelőtt eltűnt a Fürdő Szálló faláról. Majd január 12-én egy anonimitást kérő esztergomi személy visszaadta a városnak. Pétör Mester „hazatéréséről” Hernádi Ádám polgármester számolt be Facebook-oldalán.

Évtizedekig homály fedte hollétét, de Pétör Mester végre hazatért. Köszönjük annak az - önmagát megnevezni nem akaró - esztergomi polgárnak, aki hosszú éveken át vigyázott rá, hogy most, restaurálás után, ismét méltó helyére kerülhessen.

-írta posztjában.

– A festmény a Fürdő Szállóban volt, annak bezárásáig biztosan a falon lógott. Az alkotás további – vélhetően kalandos – történetéről azonban az anonimitását kérő illető nem kívánt mesélni. Annyit mondott: ő megtalálta és vigyázott rá. Most, hogy a szálló megújul, úgy érezte: itt az ideje visszaszolgáltatni az alkotást. A festmény természetesen a Fürdő Szálló falára kerül vissza  - tette hozzá Erős Gábor alpolgármester a Kemma.hu-nak. 

Mint kiemelte: a szálló felújítása minden esztergominak fontos mérföldkő, hiszen sokaknak fűződik az épülethez emléke. A szállóhoz köthető relikvia visszatérése újabb különleges momentum a felújítás történetében, mondta.

Nemrég beszámoltunk arról, hogy visszakerült egy másik tárgy is megújuló szállóra. Kossuth Lajos esztergomi látogatásának emlékére készített táblát kapta vissza az épület. Az 1848-49-es szabadságharc elsőszámú alakja toborzó körútja alkalmával Esztergomban is megállt. Kossuth a fáradságos nap után a Fürdő Szállóban pihent meg.

Ki is volt Pétör Mester?

A kopaszon ábrázolt Pétör Mester nem egy kitalált alak, hanem fogadós volt a középkori Esztergomban. Fogadója pedig az országban elsőként szerepelt írásos emlékben is, mint kiderül Kiss Adrienn Kopasz Péter öröksége című tanulmányában.

Egy 1279. március 29-én kelt adás-vételi oklevél említi a vendéglátóhelyet. Magyarország királyának tárnokmestere ugyanis eladott egy ingatlant, annak határainak pontos leiratában szerepel a fogadó. Mint az oklevélből kiderült, a már akkoriban is frekventált helynek számító Kis-Duna parton állt a Pétör Mester háza.

 „[...]nemes Urginus úr, László úrnak, Isten kegyelméből Magyarország dicső királyának tárnokmestere, szabad- és saját akaratából visszavonhatatlanul eladta a tisztelendő férfiaknak, László esztergomi, Rajnaidus esztergom-előhegyi, szenttamási prépostoknak [...] azt a palotát, melyet ezen Urginus Esztergom városában bírt, a vásártér fölött, minden épületeivel, nemesi telkeivel és házaival, szérűskertjeivel, melyeket észak felől 

az a Szűk-utca határol, mely a Kis-Dunához vezet, azután elvezet a Kis-Duna mentén addig a határig, amely Péter fogadósnak, akit kopasznak neveznek [usque ad domum d(i)cíi Calvi albergatoris] házáig terjed és itt visszafordul a határ és elmegy a nagy vásár teréig ...  

Milyen volt Pétör Mester fogadója?

A '99-es tanulmány részletezi azt is, mire számíthatott az utazó Kopasz Péternél. Az épület néhány szobából állt, tetejét szalmával fedték. Egy közös helyisége az ivó volt, ahol faasztalok, ezek körül pedig lócák álltak.  A bort bőrtömlőkben vagy dézsákban tárolták a sarokban, az italt cserép- vagy ónkancsókban, fakupákban szolgálták fel a betérőknek. A konyhában ládák és egy oldalt nyitott tűzhely volt.

A sarokban rőzsét és tűzifát halmoztak fel, ezzel fűtöttek és főztek. Az élelmiszerek, a fűszerek, a bográcsok, a fakanalak, a fatányérok, a keverő- és a szűrőkanalak a polcokon. A gabonaféléket fakádakban tárolták, a liszt szegeken, bőrzsákokban lógott. A poros, sáros udvarban istállót, disznó- és baromfiólat találunk. A vendég kiszolgálását, a főzést, a takarítást, az utazó lovának ellátását a gazda és családtagjai végezték. 

- áll a tanulmányban.

Megszületik Kopasz Péter képmása

A fogadó további sorsáról nem szólnak a hírek, ellenben a múltbéli helytörténeti jelentőségét a XX. századra sem vesztette el. Mint az Esztergom és Vidéke 1938. október 23-i számából kiderül, a Fürdő Szálló vendégfogadója cégérnevéül „Pétör Mester“ nevét vette fel, tisztelegve az ős-vendéglátós előtt. A cikk egyébként részletesen taglalja az egykori középkori fogadó jelentőségét is.

A jeles alkalomra készült el a most megkerült festmény is, amelyet Sándor Béla festőművész-tanár festett, Bevilaqua-Borsody Béla író-művészettörténész tervei alapján. A kopasz Pétör Mester kezében teli söröskorsóval, övébe dugott fakanállal áll a Kis-Duna előtt. A stilizált kép bár nem hű képmása a néhai vendégfogadósnak, ám emléke a következő generáció vendéglátóiban is megmaradhat, amint visszakerül a tanszállóként újranyíló Fürdő Szálló falára.

Az Esztergom Anno Facebook-oldal az újkori vendégfogadó étlapját is megosztotta múltidéző posztjában.