Mielőtt a Tátrába mész, menj fel az Oszolyra! - hát megtettük

„Mielőtt a Tátrába mész, menj fel az Oszolyra!” – utasított még tavasszal egy közeli ismerősöm, aki rengetegszer koptatta már a bakancsát a szlovákiai magashegységben, és alapozás gyanánt ajánlotta számomra a sziklamászók által is kedvelt terepet. Bár akkor nem fogadtam meg a tanácsát és konokul, többedmagammal úgymond edzés nélkül vágtunk neki a kétezres hegyeknek, most pótolva elmaradásomat mégis felkerestük a Pilis egyik kevésbé felkapott, ám mégis különlegesnek számító kirándulóhelyét. 

– Milyen szép lehet most a Tátra… – mondtam társaimnak, miközben megörökítettük a lombokkal kibélelt csobánkai ösvényt és az egyre csupaszabbá váló fákat. Való igaz, amikor mi jártunk a Csorba-tó körül, még minden zöld volt – és itt nemcsak a feny­vesekre gondolok –, most viszont az ottani rengeteg is már magára öltötte az őszi, sőt még inkább a téli köntösét. 

A Dorog-Esztergom térségében élő kalandorok körében is népszerű a csobánkai csúcs, melynek tetejére hosszabb és nehezebb, valamint rövidebb, könnyebb út is felvezet a faluból. A szitáló köd lehangoló is lehet, a szürkeségbe vezető út pedig akár egy horrorfilm jelenetének helyszíneként is szolgálhatna. De vajon ki, melyik rettegett főhős illene ehhez a környezethez? A kétméteres, öltönyt viselő, arc nélküli Slenderman vagy a Körből ismert, hosszú hajú kislány, Samantha? Bizony, egyikkel sem szívesen találkoznánk. 

– Itt is volnánk! Kár, hogy a semmiért jöttünk fel, mert nem látni innen semmit – szúrt oda nekem István, aki elsőként ért fel a kettős kereszthez. 

– Majd az interneten rákeresel, aztán megtudod, hogy milyen innen a kilátás – feleltem, utalva arra, hogy ha annyira kíváncsi, akkor majd megtalálja a neki tetsző fotót erről a helyről. 

A keresztről is érdemes némi szót ejteni. Korábban előfordult, hogy a felállított feszületet barbár módon baltával kidöntötték. Idén nyáron pedig a település Facebook-csoportjában újra beszédtéma lett, és megosztotta a lakosságot, hogy valóban tényleg odavaló-e a sziklaorom tetejére, vagy sem. Ezt a kérdést válaszolja meg mindenki magának, de figyelemreméltó, hogy kis túlzással az egész falu össze tudott veszni rajta. 

Kisvártatva mulatós zene szűrődött fel a hegytetőre, valószínűleg az Oszoly lábához közeli egyik portától jöhettek a dallamok. Legalább valakik jó kedvre derültek ebben a melankolikus időben… 

Népszerű úti cél 

A Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilis jelentős része Komárom-Esztergom megyében található. A hegység területét is érinti az Országos Kéktúra útvonala, melynek köszönhetően vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb úti célnak számít. Legmagasabb csúcsa a 756 méteres Pilis-tető – amelyen az egykori rakétabázis romjai találhatók. A Pilis a hegyek mellett bővelkedik barlangokban és sziklaszirtekben is: a Sátorkőpusztai-barlang az elmúlt években, évtizedekben országosan is ismertté vált, köszönhetően annak, hogy a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) csapata nemcsak gondozza és látogatónapokat szervez, hanem folyamatosan feltárásokat is végez benne. A törmelék­anyag kitermelésével, vagyis felszínre hozásával megannyi érdekes képződmény került elő, és azt sem szabad elfelejteni, hogy növekedett a bejárható terület hossza is.