Diákjainak mutatott példát Schön Martin, a bokodi nindzsa

– Első körben évekkel ezelőtt indultam a Ninja Warriorban – kezdte mesélni Schön Martin. – Csak a negyedik akadályig jutottam, mert a másodiknál komoly vállsérülést szereztem. Szerencsére nem izomszakadásról beszélünk, rándulásról, de a legrosszabb fajáról – emlékezett vissza Martin, akire hosszú gyógyulási hónapok vártak.

– Biztos voltam benne, hogy ennél én többre is képes vagyok, tovább tudok menni. Ezért eltelt négy év, és újra jelentkeztem a műsorba. Tudtam, hogy sportmúltamból, a teremkerékpározásból adódóan az egyensúlyi feladatokkal nem fog meggyűlni a bajom. Gondoltam, hogy a futás sem okoz majd nagy időveszteséget, viszont az akrobatikus feladatokra gyakorolnom kellett – tette hozzá a sportoló, akinek gyanúja beigazolódott, és az utolsó előtti akadálynál vízbe zuhant. – Összességében elégedett vagyok a teljesítményemmel, főleg úgy, hogy nem hátráltatott a sérült vállam, és minden kellemetlenség nélkül sikerült megúsznom a viadalt.

Több megyei kipróbálta

Az embert próbáló vetélkedőben Schön Martinon kívül több megyei fiatal is megmérette magát idén. Így az esztergomi fodrásztanuló és street workoutos György Krisztián, a tardosi Sztanek Sándor Ádám, illetve az oroszlányi fitnessmodell, Kocsis Alexandra is tesztelte magát a pályán.

A verseny idei évadát egyébként Harmat Chris-szel, a Svájcban született magyar világbajnok és világkupa győztes parkouros, harmat Chris nyerte.

Martin főállású gyógytestnevelő a Református EGYMI-nél. Csaknem 90 gyermeket tanít, különböző korosztályúakat.

– Általánosságban elmondható, hogy a mai gyerekek kevesebbet mozognak, mint régen és tanárként látom ennek a hátrányát. Míg régen minden hétköznap délután elmentek mászókára vagy fára mászni a gyerekek, és javult a mozgáskoordináció, egyensúly, addig ma legfeljebb az ujjuk fejlődik az okostelefonok állandó nyomogatásával – hozta fel Martin a példát, amit természetesen nem kritikaként, inkább nevelői célzattal fogalmazott meg minden szülőnek.

Érvelt azzal is a mozgás mellett, hogy az idegrendszeri fejlődés alapja, így tehát érthető, hogy miért lesz egyre nagyobb különbség a tanulók között mind a sportban, mind pedig tanulmányi téren. Hozzáteszi: talán ezért válik egyre nehezebbé a pedagógusi munka.

Kerékpározni, valljuk be őszintén, nem nagy ördöngösség. Vannak azonban olyanok, akik azon felül, hogy néha tekerik a kerékpárt, felállva a kormányon egyensúlyoznak, vagy éppen a vázon kézen állva róják a köröket. Ők igazi zsonglőrök, művészek méghozzá művészi kerékpárosok, akik járgányukon különféle akrobatikus mozdulatokat mutatnak be. Ilyen versenyző Martin is, aki az országban sportága egyik legjobbjának számít, de nem csak hazánkat, a nagyvilágot is meghódította már lélegzetelállító mutatványaival.

Martint mindig vonzották a különleges mozgásformák, illetve nagyon szeretett kísérletezni a különféle egyensúlyi helyzetekkel. Azonban az, hogy a művészkerékpározással kapcsolatba kerülhetett, egy óriási véletlennek köszönhető csupán.

– A bokodi általános iskola harmadik osztályos tanulója voltam, amikor a baji egyesület sportolói eljöttek bemutatót tartani, ami után ki is lehetett próbálni a bicikliket. A bajiak otthagytak nekünk 3 kerékpárt, amivel az akkori testnevelő tanárom, Lovrity Ingrid megkezdte az edzéseket – mesélte Martin, aki már az első pillanatban tudta, hogy megtalálta a számára ideális sportot.