Szinte semmi nem maradt az ikonikus homokvasútból, mégse feledik a dorogiak

1922-ben kezdték el építeni a Dorogi Homokvasutat, mely évtizedeken át ellátta a bányákat a tömedékeléshez használt anyaggal. A gazdasági vonal sorsa 1988-ban pecsételődött meg. Szinte rekordgyorsasággal szedték fel a síneket és bontották le a kiszolgálólétesítményeket.

– Annavölgyön voltam gyermek, kilencéves koromig működött a homokvasút. A falu felett haladtak el a sínek, igaz, a szerelvények akkor már csak a dorogi szakaszon közlekedtek és még működött a tömedék­aknai átjáró is. Egyetlen egyszer láttam csak mozgó vonatot, amikor édesapámmal Sátorkőre mentünk teherautóval homokért. Éppen akkor érkezett be a végállomásra a szerelvény – idézte fel emlékeit Molnár Márk, lelkes vasútbarát.

Évekkel később, a felszámolás után sem enyhült a lelkesedése. Olyan emberekkel kívánt megismerkedni, akik közelebbről is ismerték a vasutat.

– 2015-ben késve érkeztem meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Dorogi Helyi Szervezetének rendezvényére. Már csak Posch Győző Viktor mellett volt hely, így leültem mellé. Beszélgettünk és kiderült, hogy a homokvasútnál dolgozott, sőt, előfordult, hogy ő is mozgatta a szerelvényeket – mondta.

Molnár Márk később interjút készített Posch Győző Viktorral a kisvasut.hu oldalra, majd bevonták a csapatukba Szécsey István mérnököt, aki egykor a Ganz gyárban dolgozott. Ő is szolgált nekik némi információval és fényképpel, majd az említett portálon meg is jelentettek egy összeállítást.

– Az 1960-as években dolgoztam a homokvasútnál, a gépészeti szakterületet irányítottam. A 2015-ös találkozást követően egyeztettünk Márkkal, hogy valamilyen formában elérhetővé kell tenni őket – szólt közbe Posch Győző Viktor, aki szerint a Molnár–Szécsey–Posch találkozó révén sok régi emlék előkerült.

Az egykori vezető történeteket is mesélt: kollégáival együtt gépészeti vonalon, a mozdonyok, vagonok vonatkozásában kisebb-nagyobb műszaki fejlesztéseket is megvalósítottak. Például „A vasúti sínkötések hegesztése” címmel szakdolgozatot készítettek, melyben leírták: a rugalmasabb menetrendszer érdekében érdemes hetven-nyolcvan méterenként összehegeszteni a síneket.

– A 80-as években kezdeményezték, hogy úttörővasút legyen a homokvasútból, de végül nem lett belőle semmi, gyakorlatilag egy centiméternyi sín sem maradt meg belőle. A csolnoki múzeumba bekerült egy-két felsővezeték-elem, szigetelők, melyeket Gondos Árpád gyűjtött be a nyomvonalról. Jó lett volna, ha akkor legalább egy mozdony és egy vagon megmarad az utókor számára – jelentette ki.

Molnár Márk és Posch Győző Viktor elmondta, hogy a Dorogi Füzetek sorozat újabb köteteként hamarosan megjelenik egy könyv a Dorogi Homokvasút történetéről. A mű elkészítésében sokat segített két, kilencvenedik életévüket betöltött mozdonyvezető, Kocsis István és az azóta elhunyt Boglár Ferenc is, Cseresznye Márton pályamunkás pedig visszaemlékezésekkel szolgált. Ha a járványhelyzet is lehetővé teszi, november 27-én, az OMBKE Dorogi Helyi Szervezete, a Dorogi Homokvasút Baráti Kör és a csolnoki önkormányzat nevében egy emléktáblát helyeznek el Csolnokon, a Rákóczi-telepen található aluljárónál.

Visszaemlékezés

Posch Győző Viktor felidézte, hogy a homokvasút életében az 1960–1970 közötti időszak volt a legforgalmasabb, akkoriban be is vezették a folyamatos munkarendet. A Ganz gyár egyedi mozdonyokat gyártott a keskeny nyomtávú, villamosított vonalra, egykor három fővonali és három tolatómozdony állt szolgálatban. Elmondása szerint balesetek is történek a vonalon: 1963-ban a csolnoki egyenesben szembe menesztés kapcsán összeütközött egy üres és egy televonat, a személyi sérülés mellett a szerelvények is megrongálódtak. Ennek következtében három napon át csak egy mozdonnyal zajlott a szállítás. A sérült járműveket gyakorlatilag teljesen fel kellett újítani, még a bányagépgyárból is érkeztek szerelők, akik segítettek a hossztartók, a karosszéria és az alvázrendszer cseréjében. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Hartyán Csaba által megálmodott Bányászkör Instant Túramozgalom nemrég Homokvasút túrával bővült és hogy egy fiatal vasútbarát, Laub Dominik az édesanyjával kutatja a nyomvonalon még fellelhető emlékeket.