Vendéget várhatunk akár varjúval és verébbel is a sárisápi főzőmester szerint

Mészáros István mottóként Krúdy Gyula egy gondolatát választotta: Amíg a gyomor jól működik, amíg a húsnak ízében megérezzük a legelők, az erdő, a források illatát, a bor zamatában a szőlőtaposó lányok jókedvét, addig nincs elveszve semmi. A 301 oldalas összeállítást Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas színművész ajánlja azok figyelmébe, akik ízletes, fantáziadús étkekkel igyekeznek földi létüket színesebbé, gazdagabbá tenni.

Ráhangolásként a szerző a vadszárnyasok világáról ad rövid áttekintést, ismerteti az alapanyagok előkészítésének titkait, szemezget a vadászbabonák között. Aztán máris következik huszonhét leves egy fontos induló tanáccsal. El kell dönteni, hogy a hús minél jobb leve az elsődleges cél vagy a levesben főtt hús íze. Ha az utóbbi, akkor a felforralt vízbe tegyük a húst, a másik esetben hideg vízzel indul az akció.

Ha megettük a levest, jöhet a főételek hosszú sora.

A fácánok nagy seregben vonulnak fel a könyv lapjain a Hegyalja módon elkészült tűzdelttől a kelkáposztában pároltig. Aztán máris repülnek a fürjreceptek az Ahogy Iván szeretitől a csémi módon elkészítettig. Természetesen képbe kerül a vadkacsa, a szalonka, a vadliba, a vadgalamb, a szárcsa, sőt még a varjú, a fenyőrigó, a császármadár, a pacsirta, a túzok, kilenc ötlettel a varjú, sült hagymával vagy paprikásként a veréb, illetve hat recepttel a haris is. Utóbbi a madarak osztályának darualakúak rendjébe tartozik.

A két verebes recept alapján elkészülő ételhez indulásként komoly akcióra van szükség. Például a hagymával készült verébsülthöz mintegy ötven kis kétszárnyút kell fognia valakinek. Tollukat, bőrüket, fejüket, lábaikat, beleiket el kell dobni, aztán a madarakat hagymás zsírban sütjük készre borsozva, sózva. A verébpaprikás receptje harminc darabhoz tervezve tanulmányozható. Mindkét feladat nagyon izgalmasnak tűnik. Aztán jöhet(ne) a falatozás.