A BEBTE új kötete a Sátorkőpusztai-barlang földalatti történeteiről mesél

1946-ban háborús fegyverek kutatása során fedezték fel az Esztergomnál álló Strázsa-hegynél azt a páratlan szépségű földalatti helyet, melyet ma Sátorkőpusztai-barlangként ismerünk. A hévizes barlangrendszer azóta vált a kutatók terepévé, a dorogi illetőségű Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) állandó helyszínévé. Ez a közösség adta ki (immár negyedik változatban) A Sátorkőpusztai-barlang monográfiája című, több szempontból is egyedülálló könyvet.

A BEBTE által nemrég kiadott kötet, melynek szerkesztője Lieber Tamás és Szilvay Péter, egy ponton rámutat, hogy miután a barlangot közvetlenül a háború után felfedezték, megindult az abban való durva rongálás és a kifosztás. Amikor 1958-ban Benedek Endre bányamérnökkel az élen hivatalosan is megalakult a barlangkutató csoport, a kristályképződmények mintegy 80 százaléka már az enyészeté lett.

A Sátorkőpusztai-barlang monográfia című kötet az elmúlt évtizedek összes kutatási, elemzési, feltárási eredményét tartalmazza, melyeket a szerkesztők több fejezetre osztva kínálnak az olvasóknak. A korábbi kiadásokhoz képest jelentős mértékben felújított új változatban a könyvben számos fotó, a barlanggal és a barlangkutatással kapcsolatos dokumentációk egy részének reprintjei, diagramok, illetve QR-kódos megoldással internetes címek is kiegészítik a sok-sok szöveget.

A kötetben több aspektusból is bemutatják a 324 méter hosszúságú és 50 méter belmagasságú barlangrendszert, így geológiai, tektonikai (szerkezeti, földtani), feltárás, kutatás- és bemutatástörténeti, morfológiai (alaktani), genetikai szempontból, valamint külön fejezetek foglalkoznak a Sátorkőpusztai-barlangban található képződményekkel.

A könyv egyben nagyszerű gyűjteménye a barlangban és a szomszédos Strázsa-barlangban tett legkülönfélébb túráknak is. A kiadvány végén található melléklet nemkülönben izgalmas, hiszen ott szép kivitelezésű színes fotókon láthatók a már említett képződmények, melyek akár absztrakt alkotásoknak is felfoghatók. Itt találjuk a barlangászásról szóló legrégebbi tudósítások reprintjeit, illetve egy külön dolgozatban a barlangrestaurálásról, az óriási méretű beltér világításának esztétikájáról, sőt barlangfürdetésről is szó van. Lieber Tamás szerkesztő a könyv előszavában többek között ezt írja: „Abban bizakodhatunk, hogy segítünk majd az ifjúság érdeklődésének felkeltésében.”

Tudományosan

A Sátorkőpusztai-barlang monográfiája kötet most ajánlott negyedik kiadása nemcsak a fantasztikus adottságokkal rendelkező barlang kutatásának történetét meséli el, hanem magának a hosszú évtizedek óta végzett tudományos munkát összegző könyv újbóli kiadásának is krónikája. A szerkesztők az egyik fejezetben felidézik a barlang felfedezésének 60. évfordulójának számító 2005. évet, amikor eldöntötték, hogy az összegyűlt tudásanyagot könyvalakban jelentetik meg. A kiadvány jelentősége pontosan a fejlődési szakasz bemutatása.