Új szabályrend alapján működik az esztergomi repülőtér

A változásról a IV. osztály besorolású, nem nyilvános reptér honlapján közöl részleteket. Ebből kiderül, hogy a kertvárosi repülőtér tulajdonosa ezentúl már nem járul hozzá, hogy az Aero Club Esztergom tevékenységet fejtsen ki ott. Ugyanakkor a leírás arról is említést tesz, hogy a repülőklub tagjai magánszemélyként bejelentési kötelezettség megtétele után használhatják a repteret.

A továbbiakban a repülőtér által kiadott közlemény azzal folytatja, hogy a bejelentési kötelezettségre azért van szükség, mert légi forgalmi irányítás hiányában csak úgy lehet szavatolni a biztonságos légi közlekedést, ha az igénybe vevők betartják és figyelemmel kísérik az időbeni elkülönítést.

Ennek megszervezésére a reptér már üzembe helyezett egy honlapot, mely arra hivatott, hogy online bejelentkezésekkel tökéletesen áttekinthetővé váljon, és az igénylő megkaphassa a tulajdonostól a használati engedélyt. Esztergom a magyar repülőgépgyártás és repülés komoly múlttal bíró városa. A reptér azért viseli 2014-től idősebb Rubik Ernő nevét, mivel a híres konstruktőr Esztergomban alkotta meg a később itt gyártott R-03 Szittyagép és az R-05 Vöcsök nevű repülőket.

Az esztergomi repülőgépgyár az 1948-as államosítást még csak-csak túlélte, ugyanakkor Rubik Ernőt 1964-ben eltávolították a gyárból. Ettől függetlenül az általa tervezett R-27 Kópé nevű gépet, E-13 Esztergom néven tovább gyártották, illetve a vállalat még a 60-as években készített repülőket, főleg vitorlázógépeket. 1985-ben újraindult a repülőgépgyártás.

Híres típusok

Mint egy helyen olvasható: „A Vöcsök fényévekkel megelőzte korát, és átütő sikert ért el, ezért sok megrendelés érkezett a gyárhoz. 1934 és 1938 között 15, 1938. március és május között 27 repülőgép (Szittya II., Vöcsök, Tücsök) készült az esztergomi üzemben.” A gyárat 1969 decemberében zárták be, illetve váltottak benne profilt. A kertvárosi reptér ettől függetlenül tovább működött a Magyar Honvédelmi Szövetség keretein belül.