Öreg-tavi szállodaépítés: az érvek és ellenérvek után most élő tévévita jön

A közelmúltban jelentette be az Avalon, hogy Tatán, az Öreg-tó partján szeretnék felépíteni új prémium szállodájukat. Az ötcsillagos létesítmény lovarda mellett, azt étteremként hasznosítva, az Eötvös József Gimnázium alatt helyezkedne el. A bejelentés élénk érdeklődést váltott ki a helyiekben is, a szállodaberuházás ellen létrehozott Facebook-csoport 11 ezer tagot számlál. A témával kapcsolatban természetvédők, politikusok is megszólaltak pró és kontra érvelve a beruházás mellett és ellen. A polgármester tájékoztatása szerint lakossági fórumot a vonatkozó hatás- és egyéb tanulmányok után tartanak majd a témában.

Cikkünk tartalma röviden:

• Nyílt vitára hívta a Tatai Televízió a polgármestert és ellenzéki képviselőasszonyt

• Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője szerint a kocka nincs még elvetve

• A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bizakodik

• Nyílt levélben kommunikált a Zöld Sziget Kör és Michl József

• Ez történt a sajtótájékoztatón

Friss információ, hogy miután dr. Popovics Judit, az ellenzéki pártok által támogatott és testületbe bejutott képviselő élő, helyi televíziós nyilvános vitára hívta Michl József polgármestert és a képviselőket, kettejük Petzke Ferenctől, a Tatai Televízió főszerkesztőjétől meghívást kapott június 11-re, a 20:15-kor kezdődő Közéleti Kerekasztal című élő műsorukba, ugyanis „a nagyobb horderejű, a lakosság többségét érintő döntések előtt széleskörű társadalmi vitának adnak nyilvánosságot... és az »AVALON beruházás« már elérte ezt a mértéket”.

Az országgyűlési képviselő szerint a kocka nincs elvetve

Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője a közelmúltban Facebook-oldalán osztotta meg véleményét a szállodafejlesztéssel kapcsolatban, mivel, mint fogalmazott, többen kérdezték a témában.

– Személyes véleményemet röviden összegezve, a tulajdonjog önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a tulajdonos azt és úgy építsen meg, ahogy akar. Ennek ismeretében kötve hiszem, hogy ez az épülettömb ekkora kiterjedtséggel, ilyen homlokzati magassággal megvalósulhat az Öreg-tó partján. Ennek elsődleges feltétele lenne, hogy az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóságok hozzájárulásukat adják ehhez. Amennyiben ez megtörténne, csak abban az esetben módosíthatna szabályozási tervet az önkormányzat – részletezte, hozzátéve, hogy jelen helyzetben csak a lovarda területe lenne beépíthető, és az is csak legfeljebb kilenc méteres homlokzati magassággal.

„Tehát a kocka még koránt sincs elvetve. Véleményem szerint egy ilyen beruházásra szüksége lenne Tatának és térségének, de nem ezen a helyszínen. Erre a célra sokkal alkalmasabb lenne a Fényes-források környezete, ahol a szálloda mellett egy színvonalas wellness-központ is helyet kaphatna.”

– vetette fel, megjegyezve, hogy szerinte a városnak aligha lesz valamikor is 15 milliárdja, hogy ott „rendet tegyen”. Ahogy a politikus fogalmazott, utóbbi helyszínnek a megközelítését a majdani elkerülőút a belváros forgalmának további terhelése nélkül tudná biztosítani, valamint hogy bízik a hatóságok és az önkormányzat bölcs döntésében.

https://www.facebook.com/tataimedenceert/photos/a.753818551366450/2973706032711013/?type=3&__xts__%5B0%5D=68.ARDJZ0GXoXHAYKEY-4yoXYPoNhsShPxM8yP-or2ZkQYlWKujrcwpr39__urbkVsIhPvjOp-qPg3SmKMM5LG1C6Do8I7q69ZcoVmDgvitOw_Ti0kG2ixASpx0W43VHqdF6r09Gnf82hHwSYB7C6VKiDWg2E9IEcT3Tkn5MaOFDbu00ebBvBM1Hg1kZezFJ4ki3T_JJPRFB8WT9r6tU8O-yuYSjdZQIZe8E034VcxHhzT35wMgsOH0-PLHIozg3Fm-hQXv5WxS0eW7pMygA1xwqzAhapj1gUQHtJrJ3t9gJcQ-IW_wRIyCiekAW1VRyAUkBf2G7JudWpc7Ua_bHq2DK9lHuA&__tn__=-R

A madártani egyesület bizakodik

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület állásfoglalást adott ki az Öreg-tó partján tervezett ötcsillagos szállodai beruházással kapcsolatban. Szerintük a látványtervek ismeretében „nyilvánvaló, hogy egy ilyen méretű komplexum jelentős hatással lenne az Öreg-tó természeti környezetére (a műemléki és tájképi vonatkozásokat most nem említve)”. Felidézték, hogy az Öreg-tó nem érdem nélkül vált 1977-ben természetvédelmi területté, 1989-ben a Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé, majd 2004-ben az Európai Unió ökológiai hálózatába tartozó Natura 2000-es különleges madárvédelmi területté.

Hozzátették: „Tatán a természeti és épített értékek megőrzésének mindig is nagy támogatottsága volt, nemcsak a civilek részéről, hanem az önkormányzat részéről is...

...Éppen ezért bízunk abban a felelősségteljes hozzáállásban, józan és szakmai alapokon nyugvó, de a tataiak értékrendjét is magába foglaló döntésben, amellyel az Öreg-tó nemzetközi természetvédelmi jelentősége most is, és a jövőben is megőrizhető”

Álláspontjuk szerint a látványtervek alapján mind az esetleges építkezés révén, mind a jövőbeli üzemeltetésből adódóan olyan mértékű fény- és zajhatások, forgalmi hatások és a természeti környezet igen összetett sérülése várható, amelynek következtében a Tatai Öreg-tó nemzetközi jelentősége és Tata világszinten elismert példamutatása is megkérdőjelezhetővé válna. Mindezeket semmi esetre sem szabad kockára tenni.”

A madártani egyesület mindemellett bízik benne, hogy a Tatának kétségkívül nagy turisztikai lehetőségeket kínáló ötcsillagos szállodai beruházás természetvédelmi szempontból elfogadható helyszínen és mértékben fog megvalósulni, valamint bíznak „a döntéshozók bölcs, a természetvédelmi szempontokat kiemelten kezelő döntésében és a beruházó felelősségteljes hozzáállásában.”

https://www.facebook.com/mmekomaromesztergom/photos/a.310213399805011/719473302212350/?type=3&__xts__%5B0%5D=68.ARCGXwM_HFPbjl5qbBq6JMsnPsuGi-m1ZG1tHgGqFAOPVaCBo8ctiBCBO3r-VDBSkneZQhl0DHS19dp7w06bljjTum5-EYzTWb1QisqTZSwP1TtuI2vCTq0qQKDjX9OSEcy1HRi6UEXDTcdoEGtt5poFDsuYWfVcsgjUOPsevsEZaOyQoX1JsQHLo8f6ivlrZmgtMsv08GYcTRf5A6LXqbRsgRAOnhLpgq0RyR0IFO_xIWSYHBF9luckzyGmSeXJnpcrk7euKBOccOln9tPKrtmHC5J84TqgxUFSLWjOKNjFlUtGp-K-5hVi0mZBydTmh7MML1nAiHRs6Fby1W0cBS8&__tn__=-R

Nyílt levélre nyílt levélben érkezett a válasz

Pontos terveket és tanulmányokat kell készíteni

A vonatkozó polgármesteri határozat rendelkezett arról, hogy az előkészítés során milyen lépéseket kell megtennie az Avalonnak:

A Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület elnöke, Oláh András nyílt levelet írt Michl József polgármesternek. Ebben többek között arról írt, hogy az építkezéssel és a tervezett úttal érintett terület többször cserélt gazdát az elmúlt években, és hogy a lovaspályát 1966-ban a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Iskola tanulói és tanárai alakították ki, azelőtt a terület „sűrű, fás-bokros, mondhatni természetközeli terület volt.... valamint egészen 1993-ig közösségi tulajdonban volt, mígnem a korábbi állami-

önkormányzati mezőgazdasági vállalatok ellehetetlenítésével-szétverésével magánkézbe kerültek a másik két említett területtel együtt”.

Michl József polgármester szintén nyílt levélben reagált: először is kérte, hogy ha már a Zöld Sziget Facebook-oldalára egyből kitették a saját írásukat, úgy ezt az ő válaszával is tegyék meg. (Ez időközben meg is történt – a szerk.) A városvezető kiemelte: ő is úgy gondolja, hogy a szakmai vita, eszmecsere valóban hozzájárulhat a kérdés legpontosabb tisztázásához. A politikus felidézte, hogy negyedszer választották meg a tataiak a város vezetőjének, és nem csak őt, hanem a 2006 óta vele dolgozó politikai közösségüket is a többség felelősségével ruházták fel. „Az előttünk történtekért természetesen nem tudok felelősséget vállalni, de ami azóta történt, azért kötelességem ezt megtenni” – tette hozzá.

Michl József pontosította azt, hogy a lóistálló valaha közösségi tulajdonban lett volna, ugyanis, mint írja, az az Esterházy család tulajdonában volt, és „az akkori szocialisták mindent elsöprő megérkezésével az 1950-es évek elején egyszerűen elvették a tulajdonosától ezt az ingatlant az összes többivel együtt. Így lett az Ön által nagyon megszépítve leírtak szerinti »közösségi« tulajdon állami gazdaság, ami azt jelentette, hogy az akkori helyi közösségnek, a tataiaknak semmi közük nem volt hozzá, legfeljebb dolgozhattak ott”. Hozzátette, hogy a lóistálló jelenlegi tulajdonosa is magánvállalkozás, tehát a terület magántulajdon.

Kisajátítás, Fényes és vízügy

Oláh András felvetette a kisajátítást, mint lehetőséget, valamint azt, hogy „rengeteg hazai és közvetlen uniós pályázati lehetőség állt és áll rendelkezésre, hogy minél nagyobb zöldterületet, zöldfelületet őrizhessünk meg az utókornak. Ezzel több esetben élt is a város, de a tárgyi probléma megoldásánál is inkább ezt az irányt kell választani”. Az egyesületi vezető arról is írt, hogy a Cseke-tó körüli erdőket a borostyán „fojtogatja”, és hogy szerinte a rendelkezésre álló karsztvízből nem sikerült egy jól működő strand vagy magasabb színvonalú fürdőhely létrehozása, ehelyett „a komáromi ipari park cégeinek fogja a vízmű átpumpálni az ivóvizet ipari hasznosításra”. Mindemellett szerinte a Fényes fürdő területén sem szabad egy akkora léptékű épületet létesíteni, mint amilyent most a terveken bemutattak a beruházók, már csak azért sem, mert „nem mellesleg a Fényes területe ex-lege (a törvény erejénél fogva) védett”.

A kisajátítás lehetőségére úgy reagált a polgármester, hogy az „egy különleges vásárlás, mert csak napi áron, az értékbecslő által megállapított összegen lehetséges, viszont ezt a lehetőséget csak törvényben meghatározott esetekben lehet használni. Így szeretnénk visszaalakítani a várhoz tartozó vizesárok egy részének és a Rosenberg-bástyának a teljes várral egységes tulajdonjogát. De csak egyszerűen mert ez vagy az tetszene a városnak, nem lehet kisajátítani, az egy másik politikai rendszer volt.”

Michl József a Fényes kúttal kapcsolatban azonban cáfolta a Zöld Sziget Kör elnökének állítását. Először is pontosított, hogy az említett kút állami tulajdon, az ÉDV Zrt. kezelésében, és hogy onnan nem a Komáromi Ipari parknak kívánnak vizet szállítani, hanem biztonsági, úgynevezett meleg tartalékként szeretnék bekötni a Tatabánya-Tata-Komárom vezeték rendszerbe.

– Ez egy most is létező vezeték Tatáig. Ezen jön Tatára a vízaknákból az ivóvíz, innen épül egy új vezeték Komáromig, amiből a lakossági ivóvízellátást oldják meg a jövőben. Amennyiben Tatabánya és Tata között bármikor meghibásodik a vezeték, akkor a tervek szerint ebből a Fényes I. kútból, mindig egyedi Vízügyi hatósági engedély alapján biztosítható rendkívüli esetben a tatai és a komáromi lakossági ivóvízellátása. A jelenlegi dunai parti szűrésű kutak vize pedig ellátja az Ipari Parkot Komáromban a szükséges mennyiségű vízzel – magyarázta.

A polgármester a Magyary-tervet is megemlítve azt is jelezte, hogy a Fényessel kapcsolatban, miszerint alkalmatlan ennek a szállodának a helyszínéül, részben egyet kell értsen, azért is, mert az a laktanya lőszerraktárának védő övezetében helyezkedik el nagyrészt.

Oláh András a tervezett szálloda mellett, gimnázium alatti barlang kapcsán megjegyezte: részletesebben ezt a rész nem tárták fel, és nem kizárt, hogy a kőzet kinyúlik a tervezési területre és ha így van, meg kellene azt bontani a mélygarázs építése esetén.

– Vagy a terület alatt található esetleges vízzáró réteget kellene átfúrni, mely adott esetben épp olyan problémát okozna, mint a Május l. út környékén átfúrt réteg. Lehetséges, hogy emiatt csökken a Cseke melletti forrástó szintje – részletezte a lehetséges opciókat, hozzátéve, hogy életszerűtlennek tartja, hogy a külvilágtól nem elzárt szálloda vendégei „tűrni fogják, hogy a sétáló lakosság ugyanazt a kertet használja, mint ők, vagy hogy a szálló mögötti ösvényen bárki belásson az ablakukba.

Most is lehetne a tóparton turisztikai fejlesztés, mondja a polgármester

Oláh András szóba hozta még a sajtótájékoztatón elhangzott, Fekete út felől elképzelhető bekötőutat is, amely szerinte a fakivágások miatt aggályos, hiába ültetnek esetleg több új példányt a kivágottak helyett. Levele zárszavaként népszavazási kérdést is javasolt a polgármesternek: „Tata Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata jelenleg nem teszi lehetővé szálloda építését az Öreg-tó partján. Akarja-e Ön, hogy Tata Város Önkormányzatának képviselő testülete módosítsa Tata Város Helyi Építési Szabályzatát oly módon, hogy a lovarda környezetében lehetővé váljon szálloda építése?”

A javasolt népszavazási kérdés kapcsán azonban Michl József úgy fogalmazott, hogy ott komoly tárgyi tévedés van, amit szintén javasol újragondolni, ugyanis a jelenlegi szabályozási terv is lehetőséget ad szálláshely, turisztikai fejlesztés megvalósítására.

– Akár 30-60 apartman üdülőt is építhet a tulajdonosa, ahova akár családonként három autó is mehet naponta, merthogy ezekben akár életvitelszerűen lakni is lehetne a vonatkozó jogszabályok alapján. Lásd: a tóparton korábban megvalósult üdülőterületeken mennyien élnek életvitelszerűen az üdülőnek épült ingatlanukban – hozott fel egy példát, hozzátéve, hogy bár természetesen ez is egy alternatíva lehet a hasznosításra, de ő inkább olyan létesítményt, olyan turisztikai fejlesztést javasol, amely „Tatának folyamatosan komoly hasznot is hajt.”

Méghozzá, mint hozzátette, „nemcsak a telek- és építményadóval, hanem az idegenforgalmi, iparűzési adóval, új munkahelyekkel, valamint egy nagy hatékonyságú, a várost kiemelten promotáló marketing lehetőséggel. Mindezek mellé pedig többek között az Öreg-tó partja tatai oldalának felújításában, a környezet megújításában, szépítésében, a közeli lakóterület közlekedésének javításában, új játszóterek, fitnesz parkok létrehozásában is, vagyis komplex területfejlesztésben tudnánk együttműködni. Így látom sokkal nagyobb esélyét a későbbiekben az Öreg-tó kotrásának is.”

Elismerések, felújítások és lehetőségek

Michl József sajnálattal jegyezte meg, hogy az elmúlt harminc évben nem volt anyagi és törvényi lehetősége a tatai önkormányzatnak az istálló és telke megszerzésére, ám vezetése alatt mindig a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el. Példaként hozta fel, hogy amikor az önkormányzat által elvégzett vizsgálatok feltárták, hogy a szomszédos, zöldterület liget-erdő besorolású területen található sziklaképződmények belenyúlnak a lóistálló magántulajdonú telkébe, az érintett természeti értékek védelme érdekében a képviselő-testület 265 négyzetméterrel megnövelte a zöldterületet, a lóistállónak helyet adó telek különleges idegenforgalmi területének rovására.

– Az önkormányzati törvény nagyon pontosan megfogalmazza, mi az önkormányzatok feladata. Ezt ön is jól ismeri, hiszen főállásban ön is önkormányzati dolgozó – szólította meg Oláh Andrást Michl József, akivel személyesen is ismerik egymást, hozzátéve, hogy a jogszabály vonatkozó passzusa az első helyre teszi a közfeladatok sorában a településfejlesztést és a településrendezést. Mivel a városba azonban elsősorban az ipari parkba érkeztek befektetők, nem pedig a turisztikai ágazatba, a helyhatóság önerőből, állami és EU-s pályázatok segítségével is igyekszik turisztikai attrakciókat fejleszteni.

– A magyar állam pedig az Esterházy-kastély teljes megújítását kezdte el. Azért, mert egy magyar vállalat befektetést szeretne a városba hozni, különösen turisztikai jellegűt, talán nem kell kárhoztatni, és minden részletes vizsgálat nélkül elküldeni. Sőt, szerintem nagyon is meg kell nézni, hogyan segítheti egy ilyen befektetés városunkat – hozott fel újabb példát.

Részben a madártani egyesület által megfogalmazottakra is reagálva hozzátette, hogy Tata az elmúlt időszakban komoly díjakkal gazdagodott a természeti értékeinek megőrzéséért tett erőfeszítéseiért, és

„a legbüszkébbek talán a 2018-ban elnyert Ramsari Város címre lehetünk, amely a vizes élőhelyek védelméért kifejtett tevékenységért adományozott nemzetközi elismerés. Épp ezért az érintett terület fejlesztésekor teljes mértékben igyekszünk eleget tenni azoknak a szempontoknak, amelyeket a Ramsari Egyezmény fogalmaz meg a vizes területek »bölcs hasznosításával» kapcsolatban.”

Michl József kiemelte: jó lett volna, ha – a korábbi terveinek megfelelően – már ezt a tatai parti szakaszt is teljesen rendbe tudta volna tenni az önkormányzat. „De nézzük – csak röviden –, mit tettünk eddig közösen az elmúlt 10 évben, állam, önkormányzat, magánfejlesztők az Öreg-tó körüli területen! Elkészült az Öreg-tó és az Által-ér rehabilitációjának első üteme. Ennek keretében megvalósult a parti fövenyesítés, a tófarok rehabilitációja az Által-ér befolyásánál, az Által-ér rekonstrukciója Dunaalmásig, a műtárgyak megújítása. Felújítottuk az Építők parkját, több szakaszon a sétányt, megépült az új Ökoturisztikai Központ, elkészült a Platán és környezetének fejlesztése, a bőrgyári lakások, az Alkotmány utcai sarkán az Öreg-tó partjának parkosítása, a Malom patak rekonstrukciója. Most fejeződik be a kastély felújítása és következik a belső kert és az előtte levő tér megújítása, és folyik a Tóvárosi és a Czégényi malmok felújítása” – sorolta.

Michl József szerint, bár Tata nem szerepel az állam által kijelölt kiemelt turisztikai övezetek között, egy magyar vállalkozás ide szeretne befektetni, és úgy véli, hogy ha azért nem jön ez létre, mert nem vizsgálták és tárgyalták meg vagy gondolták tovább a megoldási lehetőségeket mind az ellenzők mind az építtetők, akkor „hosszú időre elbúcsúzhatunk a városba jövő turisztikai befektetőktől.”

Döntés csak a tanulmányok, tervek után jöhet

Azért, hogy ez ne így történjen, pontosan meg is határozták, hogyan és mi alapján dönthet majd Tata képviselő-testülete a szabályozási terv esetleges módosításáról, és hogy lakossági tájékoztató fórum alapját is a tanulmányok szakhatósági vélemények adják majd. (lásd keretes írásunkat – a szerk.).

„A szóban forgó határozat meghozatalával pusztán a fejlesztés vizsgálatának elindításáról született döntés. Ez azonban nem a beruházás konkrét műszaki paramétereinek – ideértve az építménymagasságot, a beépítés mértékét – támogatását jelentette, hanem egy elvi döntést a szükséges vizsgálatok elindításáról”

– nyomatékosított a polgármester, aki abbéli véleményét is megosztotta, hogy szerinte az ellenzők már döntöttek.

– Elvetik ennek a fejlesztésnek az elvi lehetőségét is. A baj az, hogy nem tudjuk megakadályozni a jelenlegi szabályozás szerinti beépítést, hiszen az élő, jogi lehetőség. Kérem tisztelettel, gondolják újra véleményüket, beszélgessünk róla (most már lesz lehetőség a járványveszély elmúltával összejönnünk)! Attól tartok, nincsenek az információk teljes birtokában, hiszen az említett szakértői tanulmányok és szakhatósági állásfoglalások sem állnak még rendelkezésünkre. Hiszem, hogy van olyan megoldás, amely a lehető legtöbbeknek elfogadható lesz. Természetesen olyan, ami mindenkinek tetszik, nincs… Ezért is nagy türelemre van szükségünk – zárta sorait.

A sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy Tatán szeretne szállodát építeni Pantl Péter, a beruházó cég, a HELL Energy Magyarország Kft. kommunikációs és marketingigazgatója úgy fogalmazott egyébként, hogy ez a beruházás a jelenlegi tervek szerint 25 milliárd forintba kerül majd.

– Ha megnézzük, ez az elmúlt évek legnagyobb mértékű idegenforgalmi beruházása. Nagyon bízom benne, hogy sikerül ebben a formájában megvalósítani. Ha nem, akkor egy kicsit alakítunk rajta. Az biztos, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően fogjuk megépíteni azt, amit megálmodtunk. Nem adjuk könnyen fel ezt a dolgot – tette hozzá Pantl Péter.

A cég egyébként videóban kérte arra a tataiakat, hogy tegyék fel kérdéseiket, ezekre hamarosan, szintén videó formájában fognak válaszolni:

Az új kajakházban szervezett sajtótájékoztatóra nem engedték be dr. Popovics Juditot, Tata ellenzéki képviselőjét, aki korábban társaival együtt petíciót indított a beruházás ellen. Érveik között szerepelt, hogy a monumentális épület elcsúfítja a város történelmi látképét. Pantl Péter a 24 Óra kérdésére akor elmondta, hogy a képviselőt azért nem engedték be, mert a rendezvény egy zárt sajtótájékoztató volt, és nem lakossági fórum. Leszögezte, hogy a bemutatott terveket az ellenzéknek is jól kell ismernie, hiszen azokat már márciusban bemutatták nekik.

Michl József szerint az ellenzéki képviselők a város érdekei ellen dolgoznak és egy olyan hecckampányt indítottak el, ami nem méltó Tatához, de az ellenzékhez sem. Ilyen hozzáállással, a várost nem szerető, ellene minden eszközzel küzdő gondolkodásmóddal még soha semmi se épült – mondta akkor a polgármester.

Élő videónk a sajtótájékoztatóról: