A fiatalok felé nyitás viheti tovább a tatabányai fafaragó tábor hagyományát

Kisebb-nagyobb krétával megrajzolt, darabra vágott tuskók, egy majdnem kész szobor, s több már befestett kerti bútorelem sorakozott a skanzen udvarán. Többen már elkezdtek dolgozni, s az elemek összeszerelésével foglalatoskodtak. A négy évtizedes hagyományokkal bíró Tatabányai Fafaragó Tábor vezetője, Gengeliczky Dávid mesél az alkotókról és a mesterművekről.

- Az idén a skanzen területén lévő kerti padokat, asztalokat varázsoljuk újjá. Részben felújítjuk őket, de sokat újra megalkotunk. Emellett kis puffokat is készítünk, valamint a tiszti házba a dr. Mohi Rezső terem tábláját. S mivel Rákóczi Emlékév van az idén, ezért egy kuruc zászlóvivő szobrát is kifaragjuk. Tölggyel dolgozunk – vezet körbe a tábori szabadtéri műhelyben a fiatalember.

Közben megakadt a szemem egy különleges alkotáson. A fa erezete, hibája és erőssége tökéletesen megmutatkozik rajta. Ettől egyedi és különleges.

- Ez budai akácból készült – veszi át a szót Fábry Zoltán, a különlegesség alkotója. – Nem ezt terveztem, de a fa erezete és állapota alapján végül lámpa lett belőle.

Mutatja, hol vezeti majd be a kábelt, és a lámpaernyő elhelyezkedéséről is már határozott elképzelése van. Szám János alkotó, tatabányai képzőművész a dédunokáira, unokáira gondolva készített egy különleges alkotást. Dávid a tervekről mesél: most több mint tízen érkeztek az ország különböző pontjáról.

A legtöbben hetven év körüliek, ezért szeretne jövőre fiatalokat is bevonni, s érdeklődő általános és középiskolásoknak alkotótábort szervezni, hogy ezzel is biztosítsa később az utánpótlást. Persze, már az idén is voltak apró újítások: környezetbarát eszközök és anyagok mellett a hulladékot is szelektíven gyűjtik.

Családi hagyományokat folytatnak

Gengeliczky Dávid emlékszik az első fafaragó táborra amelyen részt vett: nyolc éves volt, és sebes lett az ujja. Azóta több fafaragó táborban vett részt, és sokat tanult a ma már Szárligeten élő fiatalember. Édesapja, a sokak által ismert és tisztelt László most is segíti, s aktívan részt vesz az egyhetes alkotó munkában. Mindketten bíznak abban, hogy a fa megmunkálásának szeretetet tovább öröklődik a családban, s Dávid fia, a huszonhét éves Marci majd tovább viszi a családi hagyományt.