A komáromi áttörés századik évfordulóján állítottak emléket az összetartozás városában

Az I. világháborút követő, Magyarország területi épségének megőrzését elősegítő spontán szerveződések közül az 1919. május elsejei komáromi áttörés volt a legnagyobb létszámú és legtöbb áldozatot követelő esemény. Erről minden évben megemlékeznek Észak- és Dél-Komáromban egyaránt.

Emlékkonferencia

Vérrel vagy érvvel címmel rendezett kedden emlékkonferenciát az Endresz Csoport, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és az önkormányzat az Arany 17 Rendezvényközpontban. Az egybegyűlteket Arlett Tamás, az Endresz Csoport vezetője köszöntötte. Ezt követően Turi Bálint alpolgármester olvasott fel visszaemlékezéseket, majd Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója a komáromi áttörés történetéről beszélt. Ezután Zeidler Miklós és dr. Botlik József történészek tartottak előadást a témával kapcsolatban.

Áprilisban az önkormányzat képviselő-testülete úgy határozott, hogy Komárom városát az „összetartozás városának” nyilvánítja. Ennek szellemében szerdán az észak-komáromi temetőben koszorúzással kezdődött a megemlékezés, majd az Erzsébet híd lábánál emléktáblát avattak a százéves évforduló alkalmából. Az ünnepségen Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő beszédében úgy fogalmazott, hogy Komárom még ma is két ország területén fekszik, azonban a híd nyitva van, sőt épül egy második is.

– Sem Trianont, sem az áttörést nem szabad soha elfelejtenünk, ám bosszú és gyűlölet helyett azt a jövőt kell építeni, amely népeinket, Észak- és Dél-Komáromot még jobban összeköti, hidakkal, nemcsak acélból, hanem szeretetből is – emelte ki George Spöttle.

Délután a vasúti híd dél-komáromi hídfőjénél emlékkeresztet állítottak, ahol Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy az emlékkereszt felállítása során kifejezzük keresztényi együttérzésünket.