Már tizenhat éve fellegvára a nyugdíjas közösségeknek a tatabányai KPVDSZ Művelődési Ház

Kovácsné Hetényi Máriával, az intézmény közhasznú alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.

– Mikor kezdődött a nyugdíjasok összefogása Tatabányán?

– A KPVDSZ Művelődési Ház tizenhét évvel ezelőtt kezdte meg a városban működő nyugdíjas közösségek összefogását. Azt tapasztaltuk, hogy akkor még a tizenhat működő klub a város különböző művelődési házaiban, iskoláiban tevékenykedett, egymástól elszigetelten, mindenféle együttműködés nélkül. Megszerveztük hát a nyugdíjas klubvezetők első konferenciáját, amellyel a fő célunk az volt, hogy megismerjük egymást és gondolkodjunk az együttműködés lehetőségeiről. Ezt követően a korosztály irányába számos városi szintű kezdeményezés volt és van a mai napig.

– Nőtt ez a közösség?

– Mára 32 nyugdíjas közösség működik a városban, csaknem háromezer taggal. Egyfajta módszertani központként működünk, hiszen számos területen segítünk. Minden évben megrendezzük a fent említett nyugdíjas klubvezetők konferenciáját, tíz éve szerveződik a Szépkorúak Bálja.Útjára indítottuk az idősek hónapja keretében a szenior KI-MIT-TUD-ot, amelyhez a Vértes Agorája biztosított helyszínt. Nyolc éve pedig megalakítottuk a nyugdíjas klubvezetők klubját, amely havonta ülésezik a KPVDSZ-ben. Továbbá vetélkedőket hirdetünk, rendszeresen írunk ki pályázatokat, például Az én családom, vagy a Városunk Tatabánya címmel. Ezen túlmenően, városunk is minden évben pályázatot hirdet a nyugdíjasklubok számára, aminek keretösszege megváltozott. A korábbi években tízmillió forint állt rendelkezésre, amely ebben az évben 12,5 millió forintra emelkedett, a nyugdíjasok nagy örömére.

– Az idén jubilált a Szépkorúak Bálja, amelyre változatlan nagy igény mutatkozik. Mi a siker titka?

– Tizedik alkalommal rendeztük meg februárban a Jászai Mari Színházban a programot. Talán nem túlzás: ez a korosztály legkedveltebb társasági estélye Tatabányán, amelyet a város önkormányzatával és a Jászai Mari Színházzal közösen szervezünk évek óta. Schmidt Csaba polgármester, az est fővédnöke 2008-ban vetette fel a nyugdíjas klubvezetők konferenciáján a KPVDSZ-ben a bál gondolatát, amelyet egy évvel később, már az újjávarázsolt Jászai Mari Színház, Népházban rendeztünk meg. A programon összesen 280 klubtag vehetett részt. A közösségek minden évben keretszámot kapnak, és maguk döntik el, hogy kik azok a szerencsések, akik képviselhetik klubjukat. A klubvezetők döntenek arról is, hogy milyen műsort szeretnénk látni, az idén Gergely Róbert előadóművész szórakoztatta a jelenlévőket. Nagyon fontos program az Évgyűrű díj átadása, amelyet minden évben városunk polgármestere ad át az arra érdemes személynek. Az idei év díjazottja Virág Béláné, az Alsógallai Nyugdíjas Klub tagja lett. A jubileum alkalmából nyugdíjas klubvezetők emlékplakettet adtak át azoknak, akik sokat tettek a nyugdíjas korosztály támogatásáért. Elismerést kapott Schmidt Csaba polgármester, Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott, Bencsik János országgyűlési képviselő, John Katalin és Bereznai Csaba alpolgármesterek. A bált szervező két intézmény igazgatója, Somogyi Nóra és Crespo Rodrigo is emlékplakettet vehetett át munkájuk elismeréseképpen. Az esten Schmidt Csaba városvezető azt javasolta, hogy jövőre, az akkor már működő Tiszti Kaszinóban szervezzük meg a bált, hisz az az intézmény is a városi hagyományok és a megújulás jelképe lesz.

– A nyitótánc a házigazda intézmény csoportjáé volt...

– Igen, hagyomány, hogy a báli nyitótáncot a KVPDSZ Szenior tánccsoportja és a Harmónia Női formációs csoportja adja elő. Most sem okoztak csalódást, megmutatták, hogy hat-hét évtizeddel a hátuk mögött is hatalmas értékekkel bírnak.

– Ilyen nagyszerű rendezvények mögött jó szakemberek állnak. Milyen egy jó népművelő ismérve?

– Kaphat az ember bármilyen kitüntetést, egy népművelő számára az igazi értékmérőt a szakmai munka, a máig fennmaradt és együttműködő közösségek, valamint a telt házas rendezvények jelentik. Egy jó szakember felismeri a látens igényeket és megteremti a lehetőségét annak, hogy valódi és összetartó közösségek alakuljanak, ahol a tagok úgy érzik magukat, akár egy nagy családban. Mindig elmondom, hogy olyan hivatást választottam, amelynek fontosságáról meg vagyok győződve és ma sem döntenék másképp.

– Mi a helyzet az utánpótlással?

– Jelentkező probléma a szakmai utánpótlás kinevelése. A KPVDSZ esetében szerencsésen alakult ez a kérdés, Somogyi Nóra személyében sikerült kinevelni egy olyan utódot, akinek első munkahelye ez az intézmény. Szakmai hitvallása és felfogása hasonló az enyémhez. Munka mellett végezte el a főiskolát, majd az egyetemet, és szerzett olyan gyakorlatot, ami igazán jó szakemberré tette. Büszke vagyok rá, mert benne látom az általam 1976-ban megkezdett munka igazi örökösét.

Nincs megállás

Kovácsné Hetényi Mária és Tatabánya – ami egyben szülővárosa, otthona és munkahelye – egyidősek. Igazi lokálpatrióta. A szakma számos városi és állami díjjal elismerte már színvonalas munkáját, amit az idősek érdekében végzett.

Egyebek mellett 2000-ben Tatabánya Kultúrájáért Díjat kapott, 2010-ben Évgyűrű Díjas, 2018-ban pedig Ezüst Turul Díjas lett. Marika vallja: várnak rá feladatok és amíg egészsége csak engedi, továbbra is szívén viseli a város, az emberek és legfőképp a szépkorúak sorsát.