Így idézték meg a magyar törzsi gyűlések korát a tatabányaiak a Kurultájon

Hajnali indulással kora délelőtt érkeztünk Bugacra. Özönlöttek a nemzetiségi, tulipános, hímzett ruhákban, díszes kaftánokban, fejfedőkben érkezők. Mellettünk egy család is pakolt ki az autóból. Babakocsiba rendezgette a gyereket az apa, amíg felesége befonta férje derékig érő haját. Elkészültek, összenéztek, aztán indultak a babakocsival a tömeg felé.

Némi séta után elérkeztünk a bejáratig. A program ingyenes, így a kapuban csak egy információs sátor volt. A pusztában a hatalmas terület egyik oldalán vakító, hófehér jurtaerdőt építettek fel. Még aludtak a lakóik. Ahogy ébredeztek, úgy kerültek a díszes, faragott, festett ajtók elé a korabeli fegyverek, íjak, nyilak, páncélok. A terület másik oldalán már érkezésünkkor sor állt a világ legnagyobb jurtája, Atilla sátra előtt. Mi sem hagytuk ki a húsz méter átmérőjű, hat méternél is magasabb jurtát.

Miközben próbáltunk magunkba szívni minél több lexikális tudást, csodálva néztük az embereket. A törzsi gyűlésen a magyarokkal együtt egy tucat országból 27 nemzet vett részt, köztük törökök, kazahok, üzbégek, kirgizek, türkmének, azeriek, ujgurok, tuvaiak, baskírok, csuvasok, burjátok, bolgárok, koreaiak… Különleges arcok, érdekes idegenek, akik itt, most mégsem azok. Elképesztően szép ruhakölteményeikbe a hölgyeket és a páncélba beöltözött urakat is lépten-nyomon leállították a látogatók egy-egy fotó erejéig. A negyvenfokos melegben a nyári szellős ruhás látogatók mindig kaptak egy-egy mosolyt, kedvességet a harci díszben pompázó, napbarnított hagyományőrzőktől.

Tatabányai hagyományőrzőkkel is találkozhattunk a törzsi gyűlésen

A Kurultaj programjain részt vett a tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület néhány tagja is. Az esemény után Ádám Zsombor, az egyesület vezetője elmondta: a hagyományőrzésen túl fontosnak tartják a hasonló jellegű eseményeken való részvételt, a tapasztalatgyűjtést, eszmecserét más hagyományőrzőkkel. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy akár a bemutatók során tanúsított harcászati technikákról, vagy az öltözetükről is váltsanak néhány szót. Ádám Zsombor hozzátette: a tatabányai közönség az augusztus 20-i programokon is találkozhat a Múltunk és Jövőnk Egyesülettel.

Lassan éledt a tábor. Alig volt időnk körülnézni előtte: hatalmas bazár, ahol mindent lehet kapni, ami természetes anyagból készült. Fa és fém eszközök, csodaszép hagyományőrző ruhák, felöltők, kaftánok. Külföldi vendégeink is bemutatkoznak – ki-ki kiállítással, különleges jurtával, ruházattal, játékokkal. A mongol büfében még kumisz is kapható volt.

A színpadon a jelen lévő nemzetek és országok lakói énekeltek, táncoltak. A számunkra ismerős magyar duda mellett kirgiz, anatóliai, volgai tatár, csuvas vagy nogáj népzenét is hallhattunk. Vendéglátósok vették körbe a színpadot. Padokat is elhelyeztek, de kevésnek bizonyult. A sültek, lángosok, kürtőskalácsok illata, a gyöngyöző sörösüvegek, poharak látványa persze dél körül bennünket is elcsábított.

A küzdőtér megismerése előtt komoly kalandra vállalkoztam: szerettem volna meglelni egy ismerőst a hatalmas területen. Nem volt térerő, így a telefon nem jöhetett szóba. Annyit tudtam, melyik kapunál találom. Persze, elkerültük egymást, de legalább láthattam azt a gigantikus Kurultaj-várost, amely körbevette a rendezvényt. A rendezvénytől távolodva egyre több lóval, lovassal és a jurták helyett már különféle sátrakkal találkoztam. A homokos utakon autók, motorok, lovak, lovasok közlekedtek a gyalogosok mellett. Elsőbbsége a lovasnak volt, aki fejbiccentéssel köszönte meg az előzékenységet.

Mikor visszaértem a küzdőtérhez, már nagyon tűzött a nap. Készültek a hivatalos megnyitóra, a törzsi gyűlésre, ahol a magyar politikai vezetők mellett a 27 nemzetből is érkeztek prominens személyek. A száznál is több hagyományőrző csoport tagjai fantasztikus ünnepi öltözetben sorakoztak a küzdőtér előtt, mögöttük már a lovasok is felkészültek. Több száz gyalogos hagyományőrző mellett a lovasok majdnem háromszázan voltak.

Próbáltam megkeresni ismerőseimet és egy helyet találni a küzdőtéren, de elkéstem. Több százan vették körül a hatalmas területet. A köszöntők után a résztvevő nemzetek és népek zászlainak felvonulása következett. A magyar zászló érkezését a közönség állva, tapsolva ünnepelte. A hagyományőrzők a legnagyobb melegben majdnem másfél órát álltak a napon, teljes harci felszerelésben.

Bemutatók, versenyek következtek, a hagyományőrzők egymást váltva lepték el a küzdőteret. Mi is megtaláltuk egymást a tömegben. Indulás előtt még körbejártuk a bazárt, a jurtaerdőt, és benéztünk az előadói sátorba, ahol éppen Bíró András Zsolt antropológus, a rendezvény főszervezője beszélt.

A látogatók cserélődni kezdtek, így két folyam bontakozott ki a bejáratnál: az elmenők már többen voltak. Lassan mi is csatlakoztunk a távolodókhoz. Viszlát, Kurultaj!

Mi a Kurultaj?

A Kurultaj szó, illetve ennek változatai az altaji nyelvekben törzsi gyűlést jelent. Ez a szó a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovas nomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható, vagy megtalálható volt. A lovas nomád magyar törzsek is tartottak törzsi gyűléseket, amelyek fontos szerepet játszottak a közösség életében. Ma a Kurultaj-Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz, Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet vesz részt rajta. Több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző látogatott el Bugacra.