2018.07.27. 17:58
Jelelve tapsoltak a vendégeknek a gyerekek
Hetente tartanak Tatabányán esélyórákat, ahol a résztvevők megismerhetik a fogyatékossággal élők helyzetét. Legutóbb a jelnyelvről tanulhattak.
Boros Mária is tartott foglalkozást a gyerekeknek
Fotó: Zantleitner Ingrid/24 Óra
Széles mosollyal, csuklójukat a magasban csavargatva csendben, jelelve tapsolták meg a bemutatkozókat a tatabányai Éltes Mátyás Általános Iskola nyári napközis táborának tanulói. A Komárom-Esztergom megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház ugyanis hetente Nyári Esélyórákat tart a jövőben az érdeklődő táborlakóknak, hogy megismerhessék a fogyatékossággal élőket. Az első alkalommal, kedd délelőtt a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) képviselői tartottak esélyórát.
„Ki tud a víz alatt beszélni?” – kérdezte a gyerekektől felvezetőjében Bereznai Csaba alpolgármester. „Senki” – volt a válasz. Azok viszont, akik a jelnyelvet használják, a siket és nagyothallók akár hosszú mondatokat is képesek egymásnak „elmesélni” a víz alatt. Hozzájuk képest mi vagyunk az ügyetlenebbek – fogalmazott, majd hozzátette: jelnyelven ezeken az órákon rövid mondatokat is elsajátíthatnak a gyerekek.
A SINOSZ megyei titkára, Tvarosek Józsefné tartotta az órát, aki hallássérült. Ebben segítségére volt Boros Mária, aki gyermekkorában egy betegség kapcsán veszítette el a hallását. A résztvevők pedig egy jeltolmács, Németh Dénesné segítségével hallhatták (is) a két hölgy történetét, majd színekről, egyszerű kifejezésekről beszélgettek. Az érdeklődő fiatalok boldogan játszottak a vendégeikkel.
A Komárom-Esztergom Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház egész évben tart esélyórákat oktatási intézményekben és óvodákban – nyilatkozta lapunknak Bereznai Csaba alpolgármester. Az érzékenyítő órákon a gyerekek játékos, közvetlen formában tapasztalhatják meg, hogy milyen, ha valaki hallásában, látásában, vagy akár mozgásában más, mint az átlagember. Olyan csoportokkal is próbálnak foglalkozni, akik életkoruk miatt, vagy helyzetükből adódóan más problémákkal néznek szembe, mint a nagy többség. Hozzátette: fontos, hogy a fiatalok megismerjék a fogyatékossággal élő emberek speciális helyzetét, s mindezek révén a társadalom sokszínűségét elfogadó fiatalokká váljanak. Ne eltávolodással, hanem megértéssel közelítsenek feléjük. Ebben segítenek az esélyórák – hangsúlyozta.