Emléktáblán örökítették meg az igazságtalanságot

A község önkormányzata és a Dunaalmás Baráti Köre trianoni megemlékezésre és emléktábla-avatásra invitálta a településen élőket. A megjelentek között voltak Dunaalmás testvértelepülésének, Path községnek a képviselői is.

Először Ollé Árpád, a falu polgármestere lépett a mikrofon elé, hogy megossza a szépszámú összegyűlttel gondolatait.

– A magyarság szempontjából egyértelmű diktátum volt a Nagy-Trianon palotában megkötött szerződés – emelte ki a község vezetője. – Akkor nélkülünk hoztak egy olyan döntést, amely máig a magyarok zsigereiben „ég”. A csonka Magyarország talán az egyetlen, amely saját magával határos, hiszen sok helyütt a magyar magyarral szomszéd, és azt a nyelvet beszéli, amelyet az anyaországiak. Szerencsére ma már a Duna nem elválaszt, hanem összeköt, így itthonról hazamehetünk.

Szabó Olga, Path polgármester azt hangsúlyozta, hogy természetes a kapcsolat a folyó két partján élők között, ám ehhez több mint hetven évet kellett várnunk. Ezután szólt a nemzetiségek jogairól, és arról, hogy a magyar nyelvű oktatás segíthet leginkább magyarnak maradni.

De a felvidéki község első embere szót ejtett arról is, hogy vigyázni kell magyarságunkra, őrizni kell kultúránkat, nyelvünket, mert a burkolt szlovákosítás továbbra is tetten érhető a Duna bal partján.

Sándik Károly nyugalmazott tanár a „Trianon-pszichózisról” beszélt, amely legnagyobb „hozadéka”, hogy az igazságtalanul hadizsákmányhoz jutott szomszédaink a hozzájuk csatolt területek miatt minket gyűlölnek.

– A reményt azonban soha nem szabad feladni – fogalmazott Sándik Károly. – A sebeink így nem maradhatnak, keresni kell az ésszerű megoldásokat, kompromisszumokat.

A megemlékezésen a Dunaalmási Nyugdíjas Klub megható, az irodalmi idézetektől és a daloktól tartalmas műsort adott elő. Bélai Dominik Reményi Sándor költő alkalomhoz illő művét szavalta el, majd Sudár Zoltán Juhász Gyula: Trianon című versét adta elő.

Ezt követően Szabó Olga és Ollé Árpád leplezték le Lévai Ferenc alkotását, a trianoni emléktáblát. Végül a megemlékezés virágait és koszorúit helyezték el az emléktábla tövében, majd Gúthy Éva, református lelkipásztor áldotta meg az emlékművet.