Rácsok mögött marad a magát nőnek kiadó internetes csaló - így döntött az esztergomi bíróság

Dr. Horváth Sándor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta a Kemma.hu-t, hogy a zsarolás bűntette, csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség indítványozta, hogy az Esztergomi Járásbíróság újabb kettő hónappal hosszabbítsa meg annak a férfinak a letartóztatását, aki interneten nőnek adta ki magát, így kért pénzt óvatlan férfiaktól, illetve zsarolással követelt tőlük átutalást.

A férfi letartóztatását az ügyészség indítványára a bíróság 2022. november 17-én rendelte el, határidejét legutóbb 2023. november 17-ig meghosszabbította. Az  újabb indítvány alapján a nyomozási bíró az elkövetőt ülésen meghallgatja, annak alapján hozza meg végzését. Az indítvány szerint a nyomozó hatóság 17 rendbeli zsarolás bűntettével, 65 rendbeli csalás bűncselekményével, és 1 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségével gyanúsítja megalapozottan az elkövetőt.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a férfi internetes oldalakon különféle női álneveken regisztrált, ezekhez az internetről töltött le fotókat. Az álprofil felületén vele kapcsolatba került férfiaktól valótlan indokokra hivatkozva pénzt kért, illetve további pénzösszegek átutalását követelte, miközben a sértetteket megfenyegette, hogy a családjuk, munkahelyük, vállalkozásuk előtt nyilvánossá teszi korábbi levelezésüket, illetve azt a tényt, hogy társkereső oldalra regisztráltak és itt kapcsolatot létesítettek.

Az egyik esetben az elkövető valótlanul azt ígérte a sértettnek, hogy találkozik vele, ezért cserébe 80.000 forintot kért. A sértett 2020. szeptember 30-án átutalta ezt az összeget a csaló bankszámlájára. Ezt követően az elkövető édesanyja orvosi kezelésének költségeire kért pénzt. Ezért a sértett három alkalommal összesen 380.000 forintot utalt át. Ezután az elkövető azt állította, hogy felbérelték arra, hogy a sértettről adatokat szerezzen azért, hogy leleplező cikket írjanak róla. A sértett félelmében három alkalommal összesen 300.000 forintot utalt át. Ezután az elkövető hamis ügyvédi iratokat készített, azokat megküldte sértettnek, ennek okán ügyvédi költségre követelt pénzt. A sértett két alkalommal összesen 295.000 forintot utalt át.

Ezután az elkövető fenyegetésére, miszerint  kiadja a róla megszerzett információkat, a sértett  520.000 Ft-ot utalt át. Az elkövető a fentieken kívül is kért pénzt a visszafizetés szándéka nélkül, így a sértett huszonhárom alkalommal utalt át különböző összegeket.

Az elkövető ennek a sértettnek csalással és zsarolással összesen 2.631.090 forint kárt okozott.