ismeretlen cél

2018.04.23. 20:53

Megtalálhatták az első állatorvosi koponyalékelés bizonyítékát

Több mint 5000 éve végezhette az első, csontfúrással végzett "állatorvosi" koponyaműtétet az újkőkori ember egy franciaországi régészeti lelet tanúsága alapján.

Az újkőkori ember kezdetleges kőeszközökkel fúrt lyukat egy szarvasmarha koponyájába a lelet szerint. Azt nem tudni, hogy az állat (Bos taurus) élt-e még, amikor „megoperálták”, de ha igen, akkor a beavatkozás után már valószínűleg nem sokáig, mert a gyógyulás nyomai nem láthatók a maradványon – írja egy új tanulmány.

Az is rejtély, mi volt a műtét célja, de ha az állat életének megmentése, akkor ez lenne a legrégibb ismert állatorvosi műtét – mondta Fernando Ramirez Rozzi, a kutatás vezetője, a toulouse-i Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) emberi evolúcióval foglalkozó munkatársa.

Az is lehet, hogy az újkőkori ember egyszerűen gyakorlásképpen lékelte meg a tehénkoponyát, hogy tökéletesítse a technikát, mielőtt emberen is használná – írták a kutatók a Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmányban.

A nyugat-franciaországi Vendée megye Champ-Durand neolitikumi ásatási helyén 1975 és 1985 között dolgoztak a régészek, akik a tehénkoponyát megtalálták.

A lelet az elemzések alapján a Kr.e. 3400-3000-ből származik, egyértelműen felnőtt állaté volt.

Amikor először vizsgálták a szinte teljes fejmaradványt,

azt hitték, egy másik állat lyukasztotta át a koponyát.

Azonban a 6,4 centiméterszer 4,6 centiméteres lyuk olyan különleges volt, hogy a kutatók 2012-ben megkérték Ramirez Rozzit és kollégáját, Alain Froment-t, vizsgálják meg még egyszer a leletet.

„Igen gyorsan világossá vált, hogy az állatot nem felnyársalta valami, hanem koponyalékelést, trepanációt végeztek rajta” – mondta Ramirez Rozzi.

Ha egy másik állat öklelte volna fel, a durva csattanás kisebb repedésekkel, szilánkokkal járt volna, ilyet pedig sem kívül, sem belül nem találtunk, és az sem valószínű, hogy fertőző betegség, tuberkulózis vagy szifilisz okozta volna a sebet – írták a tanulmányban.

Ezen kívül az elekronmikroszkópos vizsgálat kis vágásnyomokat is megmutatott a lyuk környékén, olyanokat, mint a meglékelt emberi koponyákon.

Az emberi koponyalékelés legkorábbi bizonyítékai a mezolitikumból (Kr.e. 8000-2700) származnak. A régészeknek számos elképzelése van arról, miért fúrt lyukat a koponyába a kőkori ember. Lehet, hogy betegséget – például epilepsziát – akartak meggyógyítani, de egy szertartás része is lehetett a lékelés.

Borítókép: illusztráció

Shutterstock / Igor Chus

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!