Győztesek, vesztesek: Így látják a választást politikusaink

A választási eredmények tükrében megkérdeztük, az egyes pártok listavezetői, illetve az első körben is Parlamentbe jutott képviselők hogyan értékelik a vasárnapi választásokat.

Akik egyéni választókörzetükből bejutottak

Dr. Völner Pál (Fidesz-KDNP)
Dr. Völner Pál a Fidesz-KDNP jelöltjeként indult az országgyűlési képviselőjelölt-választáson a 4. választókerületben. Vasárnap, az első fordulóban annyi mandátumot szerzett, hogy már biztosra vehető: ő képviseli a T. Házban Komárom, Ács, Lábatlan és Nyergesújfalu városát, valamint az Almásfüzitőn, Bajóton, Dunaalmáson, Mogyorósbányán, Neszmélyen, Süttőn, Tokodon, Tokodaltárón és Táton élőket.

A Nyergesújfalun élő politikusnak három gyermeke van. Az előző önkormányzati választásokig ügyvédként dolgozott, 2006 őszétől pedig, immár negyedik éve, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. A választás éjszakáján elmondta, hogy az utóbbi nyolc év szocialista kormányzása miatt akarnak a választók egy olyan politikai erőt, amely erős felhatalmazással, sikeresen tudja majd az országot kormányozni.

Hozzátette: a választói akarat mellé természetesen az is kellett, hogy a legkisebb falvaktól a nagyvárosokig mindenhol sokan szavazzanak a változásra. Ez történt megyénkben a Duna menti településeken, amit ezúton is megköszön mindenkinek a térség új parlamenti képviselője.

Nehéz rangsort állítani az országgyűlésre és az új kormányra váró feladatok között. Dr. Völner Pál – ahogyan a Fidesz is – központi kérdésnek tartja a kis- és középvállalkozások támogatását, a munkahelyteremtést, a közbiztonság javítását, a helyi elképzelések pályázati forráshoz juttatását, az emberközpontú közigazgatást. Mindehhez elengedhetetlen, sürgősen megoldandó, hogy helyre álljon a közbizalom. Folyamatos párbeszédre van szükség; arra, hogy a döntések meghozatalakor tényleg vegyék figyelembe a civil szervezetek, a polgárok véleményét is.

Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz-KDNP)
Czunyiné dr. Bertalan Juditot választották meg országgyűlési képviselőként a harmadik választókörzetben, így a Parlamentben ő dolgozik majd az oroszlányi és kisbéri térségben élőkért az elkövetkező négy évben. Az országgyűlési képviselő már bemutatkozásában megfogalmazta célkitűzését: családanyaként, önkormányzati képviselőként, szociális ügyekben dolgozó szakemberként naponta szembesült az itt élő emberek problémáival, s szeretné, ha segíthetne.

– Az első eredmények után már látszik, amit a kampány során tapasztaltunk: a harmadik választókörzet egyértelműen szakítani akar az eddigi politikai gyakorlattal és a változásra szavazott a pártlistán és a jelölt személyében egyaránt. Ezt a helyzetet egyébként minden településen éreztük. Az emberek ítéletet mondta az elmúlt nyolc évről. Nem egyéni sikerről van szó, csapatban dolgoztunk Bábolnától Kisbéren át Oroszlányig. Az első körben nem vártunk mandátumot, az eredményt a személyes jelenlétnek tudom be. Minden településen jártunk, van ahol többször is – fogalmazott lapunknak Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Az országgyűlési képviselő hozzátette: ezek után következik a felelősség és a feladat. Több ezer válaszlevelet kapott a térségben élő választópolgároktól, amelyekben a problémáikról beszélnek. Mint elmondta: elsődleges feladata lesz az oroszlányi Vértesi Erőmű jövőjének stabilitása, a kiút keresése, az apró falvakban jelen lévő munkanélküliség felszámolása, Bakonyalján több településen nincsen csatorna.

– Ami fontos ügy volt eddig is, azt folytatjuk, a megkezdődött beruházásokat be kell fejezni és meg kell valósítani. Nem szeretném kiradírozni a korábbi évek elért eredményeit – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Michl József (Fidesz-KDNP)
A vizek városának polgármestere, a Fidesz választókerületi elnöke, Michl József már az első fordulóban mandátumhoz jutott. A választás éjszakáján sokan gratuláltak neki pártjuk székházában. Elsőként azt kérdeztük tőle, hogy elsőként ki?
–  A feleségem.

–  Számított rá, hogy már április 11-én parlamenti képviselő is lesz?
–  Titokban reménykedtem magamban, és mindig a tisztes helytállást tartottam a legfontosabbnak. Annak meg kifejezetten örülök, hogy Tatán először nekem sikerült az első fordulóban nyernem; erre még nem volt példa a választókerületben.

–  Hétfőn Orbán Viktornál járt. Miről beszéltek?
–  Szokásos munkaértekezlet volt. Értékeltük a helyzetet, szó volt a további  tennivalókról.

–  Mi lesz az első kezdeményezése a parlamentben?
–  Sok tervem van. Valószínűleg az elsők között lesz a Tata-tantárgy bevezetésének népszerűsítése, s javasolni fogom, hogy minden településen iktassanak be olyan tantárgyat az általános iskolások órarendjébe, melynek témája a helytörténet oktatása.

–  Milyen intézkedéseket kívánnak meghozni az alakuló ülés után?
–  Az eltitkolt valós adatok megismerése után döntünk a fontossági sorrendről. Egyelőre a második fordulóra koncentrálunk.
 
– Hogyan tudja még jobban megosztani magát a jövőben?
– Eddig is volt megyénkben öt olyan polgármester, aki egyben parlamenti képviselő is. A tataiakért és a választókerületemért fogok ezután is mindent megtenni.

– Igaz, hogy képviselővé válása után ősszel nem jelölteti magát polgármesternek?
– Én mindig azt  mondtam, hogy Tata is megérdemli azt a többletet, hogy polgármestere egyben képviselője is legyen.

Aki területi listán bejutottak

MSZP
Lukács Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei elnöke kiemelte: Komárom-Esztergom megyében jól szerepelt a vasárnapi választáson az MSZP, Budapest után a második helyet szerezték meg. Kilián Gézára leadott több mint tízezer szavazat is rendkívüli eredmény Lukács Zoltán szerint, azért is, mert a legutóbb hasonló szavazatszám elegendő volt a polgármester választáson.

– Nyilvánvaló, hogy sok szavazónk kiábrándult, és otthon maradt, ez reménykeltő az önkormányzati választások előtt. A Fidesznek egyszerű volt a dolga, a mi kilencvennégyes választásunkhoz hasonlítható, akkor szinte mindegy volt, hogy kit indítunk, az bejutott a Parlamentbe. Most ugyanígy járt a Fidesz. A Kisbér-Oroszlány térség is bizonyítja, hogy sokan indulatból szavaztak, ezzel büntetve az MSZP-t, nem gondoltak arra, hogy Keleti György már hosszú évek óta tett a térségért. Több remek ember esett áldozatul ennek az indulatnak – fogalmazott Lukács Zoltán.

A MSZP kevesebb mandátumot szerzett, mint a rendszerváltás óta bármikor, s Lukács Zoltán szerint nehéz megmondani, hogy mennyi idő szükséges a párt újbóli megerősödéséhez, de mint fogalmazott, nekik az a dolguk, hogy visszaszerezzék a választók bizalmát.

Jobbik
Vágó Sebestyén 33 éves, a Jobbik Komárom-Esztergom megyei elnöke. Előbb középfokon állattenyésztő- és állategészségügyi technikus, majd később felsőfokon szociálpedagógus végzettséget szerzett. Jelenleg, munka mellett, a Pécsi Tudományegyetem szociálpolitika szakának levelező tagozatos hallgatója.

A választásokon 11,25 százalékkal a harmadik helyen végzett Tatabányán, viszont a területi lista vezetőjeként biztos bejutó a Parlamentbe.

– Balog János képviselőtársammal együtt, ugyanúgy mint országosan, a megyében sem lépünk vissza senki javára a második fordulóban – mondta.

Úgy látja, az országos harmadik hellyel elérték, hogy az MSZP-vel azonos súlyú párt lett a Jobbik. Áttörésként értékeli, hogy az Európa Parlamenti választásokon elért eredményüket sikerült megduplázniuk.

– Az országos kérdésekben frakciódöntés lesz, hogy pontosan mivel foglalkozom majd. Az biztos, hogy programunkat végrehajtjuk a nemzeti értékek, érdekek mentén. A konkrét helyi lépésekről megfelelő előkészítő és kutatómunka után lehet majd beszélni. Egy biztos, Komárom-Esztergom megyét képviselem az Országgyűlésben, és nem felejtem el egy percig sem, tatabányai jelöltként indultam – tudtuk meg a Jobbik képviselőjétől.

Akik az országos listán eredményesek

LMP
– Jólesett hallani az emberektől az utcán, hogy kedves, szerethető kampányunk volt – mondta Szilágyi László, az LMP területi listavezetője, aki Tatabányán egyéni jelöltként is megmérette magát.

– Számítottunk rá, hogy bekerülünk a parlamentbe, ugyanakkor kellemes meglepetés az országosan elért 7,5 százalékos támogatottság. Komárom-Esztergom megyében és Tatabányán egyaránt jól szerepeltünk, az országos átlag felett. Néhány hónap alatt óriásit növekedett az ismertségünk, a népszerűségünk. Egyre több emberben tudatosodik, hogy lehet más a politika Magyarországon. Egyre több embertől hallottuk és halljuk, hogy nagy szükség van egy ilyen zöld, alternatív „alakulatra”. Konstruktív, kezdeményező ellenzéki szerepre készülünk. Tudjuk, nagy a felelősségünk. Sokat tehetünk a demokráciáért, az ünneplés után a dolgos hétköznapok következnek. Már most készülünk több olyan törvénymódosítás benyújtására, amelyet eddig félretettek, vagy egész egyszerűen lesöpörtek.

– Valószínűleg jómagam is országgyűlési képviselő leszek – folytatta Szilágyi László. – A területi listákról öt mandátumot szereztünk, az országos listán a 11. helyen állok, így számításaim szerint „befutó helyen” állok.

Akik a választások legnagyobb vesztesei

SZDSZ/MDF
Eltűnt a politikai térképről a két rendszerváltó párt, a Magyar Demokrata Fórum és Szabad Demokraták Szövetsége. Hogyan éli meg dr. Varga Győző, az SZDSZ volt megyei elnöke, aki az MDF-el közös listán indult képviselőjelöltként?

– A két párt alól kicsúszott a talaj. Én az SZDSZ-ről tudok beszélni. A párt nem igazodott a választók igényeihez; a pártvezetők – Kunczétól Fodorig – cserbenhagyták szavazóikat. Magánemberként megérteném, hogy elfáradtak, de politikusként mondom, hibájuk, hogy nem adták át időben a stafétabotot. A liberális gazdaságpolitika és a szimbolikus liberalizmus (szabadságjogok, esélyegyenlőség...) szétfeszítette a pártot és szimpatizánsait, hiszen mindkettő együtt csak kevés emberben van benne.

Az MDF-el közös választási lista nyögvenyelős próbálkozás volt a túlésért: nem értettünk szót, hiszen az MDF nem Debreczeni vagy Bokros... A nyolc év koalíciós kormányzás hibái ártottak, és példa nélküli volt az az ellenszél, amiben a liberálisok léteztek. Elszomorító, hogy a Fidesz oldalvizén, mert soha nem ítélték el, bejutott a parlamentbe a szélsőjobb. Lesz még liberális párt? Szeretném. Személyiségek nélkül nem megy, de erre az LMP cáfolt rá. Kell egy-két év mire kiderül: merre tovább parlamenti pártok?