Ukrán válság

2023.08.03. 06:12

Nem hozta meg a várt eredményt az ukrán ellentámadás

526. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Orosz támadásban megrongálódott lakóház előtt egy nő és egy fiú az észak-ukrajnai Borodjankában 2023. augusztus 2-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Jae C. Hong

Az EU kiterjesztette Fehéroroszország elleni szankcióit

Az Európai Unió Tanácsa Oroszország Ukrajna elleni háborújára és Fehéroroszágnak az agresszióban játszott szerepére reagálva csütörtökön újabb célzott korlátozó intézkedéseket fogadott el, hogy az Oroszországra vonatkozó szankciókat ne lehessen megkerülni Fehéroroszországon keresztül.

Ezenkívül többeket felvett szankciós jegyzékébe az ukrajnai háborúban játszott szerepük miatt.

Az uniós intézmény brüsszeli közleménye szerint az új intézkedések mindenekelőtt az Oroszországot és Fehéroroszországot célzó uniós szankciók szorosabb összehangolását jelenti.

Az intézkedések kiterjesztik a Fehéréroszországba irányuló uniós export tilalmát több olyan árura és technológiára, amelyek hozzájárulhatnak az ország katonai erősödéséhez és technológiai fejlődéséhez. Az EU emellett további exporttilalmat vezette be a lőfegyverekre és lőszerekre, valamint a légi közlekedésben és az űriparban használható árukra és technológiákra vonatkozóan Fehéroroszországgal szemben.

Az EU továbbá egyedi szankciókat fogadott el az emberi jogok folytatódó megsértése miatt 38 fehérorosz állampolgárral és 3 fehéroroszági szervezettel szemben Oroszország Ukrajna elleni háborújában játszott szerepük és az országban romló emberi jogi helyzet miatt.

A szankciós listára vettek között vannak olyanok, akik az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősek és hozzájárulnak a civil és a demokratikus társadalom elnyomásához, a listán továbbá olyan szerepelnek, akik az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette rendszer haszonélvezői és támogatói

– írták.

Az Európai Unió nemzetközi partnereivel együtt szolidaritást vállal Ukrajnával, továbbra is segíti az országot és az ukrán népet, többek között politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatás formájában – tették hozzá.

Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Fehéroroszország ellen, válaszul az év augusztusában rendezett, Brüsszel által elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére.

LUKASENKA, Aljakszandr
A fehérorosz elnöki sajtóiroda által közreadott képen Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök interjút ad Olga Szkabejeva orosz tévériporternek a minszki haditechnikai gyárban tett látogatásán 2023. június 14-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Fehérorosz elnöki sajtóiroda

A Fehéroroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedések jelenleg összesen 233 emberre és 37 szervezetre vonatkoznak. Közéjük tartozik Aljakszandr Lukasenka elnök, fia, Viktor Lukasenka nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a fehérorosz vezetés és a kormány több tagja, az igazságszolgáltatási rendszer magas rangú képviselői és számos gazdasági szereplő. A jegyzékbe vettekkel szemben hozott intézkedések közé uniós beutazási tilalom és az EU területén tárolt vagyonuk befagyasztása tartozik.

Több mint 900 ukrán katona elestéről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

 Több frontszakaszon visszavert ukrán támadásokról, Donyeck környékén végrehajtott orosz ellentámadásról és Kupjanszk irányában történt orosz előrenyomulásról számolt be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője, azt állítva, hogy a harcokban a frontvonalon több mint 900 ukrán katona esett el.

Ukrán légvédelmi alakulat tagjai a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. május 18-án
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

A moszkvai katonai tárca szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy szerint a legtöbben, mintegy 380-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban haltak meg. Az orosz tábornok az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között egy Buk légvédelmi rendszert, négy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet és három lengyel gyártmányú, Krab típusú önjáró löveget.

Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki pénzért segítette a sorozás előli szökéseket

Letartóztattak egy ukrán katonai vezetőt, aki pénz ellenében segített elkerülni a katonai kényszersorozást – közölte csütörtökön az Ukrán Állami Nyomozóiroda (DBR).

A DBR Telegram csatornáján megjelent közlemény szerint a szárazföldi erők egyik főegység-vezetőjéről van szó, aki Kijev egyik katonai körzetét is irányította. Azzal vádolják, hogy kidolgozott egy rendszert, amelynek segítségével illegálisan távozhattak Ukrajnából a sorozás korhatára alá eső férfiak. 

A rendszer úgy működött, hogy az érintettek 10 ezer dollár (3,6 millió forint) ellenében hamisított igazolásokat kaptak arról, hogy alkalmatlanok a katonai szolgálatra, és átléphetik az országhatárt.

A közlemény kiemeli, hogy 

számos hamis dokumentumot foglaltak le bizonyítékként, a letartóztatás alapja pedig egy tettenérés volt, amikor éppen három határátlépésre jogosító okmányt állított ki a gyanúsított.

A nyomozás során a katonatiszt lakásán és egy katonai toborzóállomáson is házkutatást tartottak, amelynek eredményeként 48 ezer dollárt (17,1 millió forint), illetve 5 ezer eurót (1,95 millió forint) foglaltak le.

Jelenleg a 18 és 60 éves életkor közötti férfiak számára ír elő hadkötelezettséget a törvény, amely az ország elhagyásának tilalmát is magába foglalja.

A hatóságok ennek ellenére januárban több olyan intézkedést is hoztak, amelyek lehetővé teszik, hogy a stratégiai fontosságú területeken dolgozó, és fontos posztokat betöltő, vagy egyéb magasan kvalifikált munkavállalók felmentést kaphassanak a katonai szolgálat alól.

Egy amerikai transznemű lett az ukrán védelmi erők új szóvivője

Az amerikai transznemű Sarah Ashton-Cirillo lett az ukrán védelmi erők egyik új szóvivője – hívta fel a figyelmet mások mellett a Sztrana ukrán hírportál a Telegramon.

Ashton-Cirillo Ukrajnába érkezése előtt a tengerentúlon még pénzügyi elemzőként és újságíróként is dolgozott, majd tavaly csatlakozott az ukrán erőkhöz, kezdetben a harctéren is feltűnt – írja a Magyar Nemzet.

Ő vezeti a területi védelmi erők új, angol nyelvű, az „Oroszország gyűlöli az igazságot” című projektjét, amely az amerikai és európai hallgatóságnak szól, és célja az orosz propaganda ellensúlyozása

– tájékoztatott az ukrán portál.

Ashton-Cirillo februárban egy gránáttól megsérült Bahmut közelében, ezt követően a háborús kommunikációban vette ki a részét.

A teljes cikk ITT olvasható.

Putyin: minden tisztségviselőnek orosz autót kell használnia

Minden orosz tisztviselőnek hazai gépkocsit kell használnia – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az ipari vállalatok vezetőivel csütörtökön megtartott tanácskozásán.

Az államfő elmondta, a minisztériumok és egyéb hivatalok szorgalmazták, hogy folytatódjon a külföldi gyártmányú gépkocsik beszerzése.

Azt mondtam, hogy ezt teljesen ki kell zárni. És az ország minden tisztviselőjének hazai gépkocsival kell közlekednie

 – hangsúlyozta Putyin.

Úgy vélekedett, nincsen semmi baj azzal, ha szerényebbre fogják az igényeket.

Ellenkezőleg, még jó is. A mi figyelemre méltó tisztviselői karunknak meg kell értenie, hogy a hazai márkák, a hazai autók, más hazai termékek fejlesztésére kell törekedni

 – tette hozzá Putyin.

Az elnök szerint nem kell általánosságban elutasítani az importot, de az alapvető cikkek előállítását a hazai termelők felé kell irányítani.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke július elején sürgette, hogy a kormányzati és költségvetési intézmények a közbeszerzésnél a hazai autóiparra összpontosítsanak. 

Emlékeztetett rá, hogy Putyin egy Aurust használ hivatali autóként.

Szultan Hamzajev, az Egységes Oroszország képviselője is azt követelte, hogy a honatyák is orosz autókba üljenek át. Anton Sziluanov pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy az általa vezetett tárca kész elsőként részt vállalni a hazai autók hivatali célú beszerzésében.

Az RBK gazdasági lap online kiadásában csütörtökön emlékeztetett rá, hogy hasonló kezdeményezésre volt már példa. Az ötletet elsőként 1997-ben Borisz Nyemcov akkori miniszterelnök-helyettes vetette fel. Borisz Jelcin elnök támogatta a javaslatot, és rendeletet adott ki, amely megtiltotta külföldi gépkocsik beszerzését kormánytisztviselők számára. Utóbbiak azonban a hazai autók gyakori meghibásodásaira panaszkodtak, maga Jelcin pedig eközben továbbra is Mercedes-szel közlekedett. Az államfő végül – két évvel később – visszavonta rendeletét.

Smihal: Ukrajna jelenleg csak a külföldi pénzügyi támogatás révén marad életben

Az ukrán állam jelenleg csak a külföldi partnerek által biztosított pénzügyi támogatásnak, kölcsönöknek és hiteleknek köszönhetően marad életben – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a kijevi nagyköveti értekezleten csütörtökön az Ukrinform ukrán hírügynökség szerint.

Hozzátette: az ukrán fegyveres erők támogatása és a háború megvívása évente 54 milliárd dollárjába kerül Kijevnek. Ez jóval több, mint az ukrán állami költségvetés 35 milliárd dolláros bevételi oldala békeidőben.

A politikus elmondta, Ukrajna idén 45,8 milliárd dollárnyi támogatást vár a nemzetközi partnerektől az állami költségvetés finanszírozására, és 14 milliárd dollárt a legsürgősebb újjáépítésekre.

Ekkora összegre van sürgősen szükségünk, hogy reményt és erkölcsi biztatást adhassunk a társadalomnak a küzdelmünkhöz, valamint hogy biztosíthassuk államunk egységét, és az ukrán társadalom erkölcsi és lelki tartását

 – fogalmazott a kormányfő.

Smihal szerint Ukrajnának eddig 28 milliárd dollárnyi külföldi támogatást sikerült biztosítania. Ugyanakkor megjegyezte: 

bár Ukrajna partnerei jelenleg támogatják az országot a háború miatt, de ha annak vége lesz, a nemzetközi támogatás mértéke jelentősen csökkenni fog.

Lényegében egyedül maradunk a problémáinkkal. A támogatás mértéke sokkal alacsonyabb lesz. Ezt is figyelembe kell venni, és most kell megtenni a lehető legnagyobb erőfeszítéseket

 – tette hozzá az ukrán miniszterelnök.

"Elvesztettük gazdaságunk és vállalataink mintegy 30 százalékát. Elveszítettünk mintegy 3,5 millió munkahelyet. A háború első évében elveszítettük az ukrán hazai össztermék (GDP) 29,5 százalékát. Ez azonban kevesebb a vártnál. Az üzleti vállalkozások alkalmazkodtak, és továbbra is alkalmazkodni fognak. Idén enyhe növekedést várunk a tavalyi évhez képest" 

– fejtette ki Smihal.

Hozzátette: idén 12,8 százalékra csökkentették az éves szintű inflációt az országban.

Orosz támadásban megrongálódott lakóházak előtt fiúk az észak-ukrajnai Borodjankában 2023. augusztus 2-án 
Fotó: Jae C. Hong / Forrás: MTI/AP

Smihal arra kérte a jelenlévő ukrán nagyköveteket és misszióvezetőket, hogy aktívan igyekezzenek Ukrajnára irányítani a világ közvéleményének figyelmét annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nemzetközi érdeklődés szintje.

Hangsúlyozta az ukrán diplomaták fontos szerepét, ők ugyanis szavai szerint manapság nagyon sok funkciót látnak el, mert mindennel foglalkozniuk kell: fegyvervásárlással, gyógyszerekkel és humanitárius kérdésekkel is.

Számomra a diplomáciai front nem kevésbé fontos, mint a katonafiaink és katonalányaink, a harcosaink által fenntartott katonai front. Önök pedig a diplomáciai fronton küzdenek

– fogalmazott az ukrán kormányfő a kijevi nagyköveti értekezleten.

Az ukránokat a burjánzó aljnövényzet is akadályozza

„A dél-ukrajnai harctereken újranövő aljnövényzet valószínűleg az egyik tényező, amely hozzájárul ahhoz, hogy a harcok általában lassan haladnak a térségben”

idézi a Mandiner a brit hírszerzési minisztérium Twitter-jelentését. 

A britek szerint a harci zónákban a föld már 18 hónapja parlagon hever, így a meleg, nyirkos nyári körülmények miatt a gyomok és a bokrok visszatérése felgyorsult.

Oroszország Norvégiát is felvette a "barátságtalan" országok listájára

Oroszország azoknak az országoknak listájára tette Norvégiát, amelyek "barátságtalan" cselekményeket követtek el orosz diplomáciai képviseletekkel szemben.

Az adott országok számára korlátozzák az oroszországi külképviseleteiken alkalmazható helyi illetőségű dolgozók számát. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint Norvégia legfeljebb 27 oroszországi munkavállalót alkalmazhat.

Jelenleg ilyen korlátozás van érvényben az Egyesült Államok, Csehország, Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia diplomáciai képviseleteivel szemben.

Anniken Huitfeld norvég külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: Norvégia nem adott okot arra, hogy barátságtalan magatartással vádolják Oroszországgal szemben, amellyel közös határa van.

A jelenlegi helyzet Oroszország ukrajnai háborújának következménye. Oroszország maga dönthet a háború befejezéséről. Szomszédos országként mindketten érdekeltek vagyunk a működő diplomáciai kapcsolatokban és a kapcsolattartás csatornáiban, nem utolsósorban nehéz időkben

 – fogalmazott a norvég külügyminiszter.

A norvég külügyi szóvivő azt közölte, hogy Norvégia még nem kapott hivatalos értesítést Moszkvától, és elzárkózott attól, hogy kommentálja az orosz döntés esetleges következményeit.

Norvégia áprilisban 15 orosz diplomatát utasított ki kémkedés gyanúja miatt, míg Oroszország válaszképpen 10 norvég diplomatával szemben járt el hasonlóképpen.

Oroszország drónokat lőtt le Kaluga felett

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy meghiúsított egy "repülőgépes terrortámadást" Kalugában.

Ezen az éjszakán hat drónt - amelyek megpróbáltak átkelni a Kaluga régión - légvédelmi rendszerek segítségéval lelőttünk

– írta Vjacseszlav Sapsa a régió kormányzója a Telegramon. "Áldozatok nem voltak" – tette hozzá.

Az állításokat független módon nem ellenőrizték.

Cseh motort talált egy katona egy orosz drónban

Egy ukrán katona megosztott egy fotót egy orosz Lancet drónról, amelyet Bahmut közelében lőttek le, és úgy tűnik, hogy a motorján a "Made in the Czech Republic" felirat látható. A cseh Model Motors cég jelölését egy réteg ragasztószalag eltávolítása után találta meg.

Két hete az ukrán elnöki hivatal vezetője számolt be arról, hogy egy Mikolajiv felett lelőtt orosz drón nyugati országokból származó alkatrészekből készült. Közzétett egy képet az iráni gyártmányú Shahed drón motorjáról, amelyen jól látható a "Made in Ireland" felirat a karburátoron.

A szankciók ellenére az európai gyártású alkatrészek harmadik országokon, például Kirgizisztánon keresztül jutnak el az orosz gyárakba. A Washington Post szerint a kirgiz cégek drónok, repülőgépek és bombák alkatrészeinek Oroszországba irányuló kereskedelme óriási növekedést mutat.

A balti országok lekapcsolódnak az orosz elektromos hálózatról

Litvánia, Lettország és Észtország villamosenergia-rendszereinek üzemeltetői megállapodást írtak alá az orosz villamosenergia-rendszerről való leválasztásról és az európai hálózathoz való szinkron csatlakozásról - közölte a litván energiaügyi minisztérium. A leválasztásra és a szinkron csatlakozásra 2025 februárjában kerül sor.

Újra harcosokat toboroz a Wagner-csoport

A Wagner-csoport folytatja az új zsoldosok toborzását – jelentette az Important Stories független orosz hírügynökség. Egy oknyomozó újságíró megtalálta azokat a Telegram csatornákat, ahol a Wagner önkéntesei arról számoltak be, hogy a katonai magáncég augusztusban folytatja a toborzást. Ez annak ellenére történt, hogy a csoport saját július 30-i állítása szerint "határozatlan időre" felfüggesztette az új tagok toborzását, mivel "kellően nagy személyzeti tartalékokkal" rendelkezik.

Az újságíró aktív érdeklődőnek adta ki magát. Egy novoszibirszki veterán azt mondta neki, hogy a Wagner-toborzás péntekenként történik, de a jelentkezőt csak akkor veszik fel a csoportba, ha rendelkezik útlevéllel, mivel "afrikai országokba toboroznak".

Fegyvert kaptak a határ menti orosz milíciák

Helyi tisztviselők szerint az Ukrajnával határos két orosz régióban – Belgorodban és Kurszkban – a helyi milícia-csoportokat fegyverekkel látták el, hogy megvédjék területüket az ukrán támadásoktól.

Kényszerből kell felvenniük az orosz állampolgárságot

Az oroszok által megszállt területeken élő ukránokat arra kényszerítik, hogy felvegyék az orosz állampolgárságot, különben kemény megtorlást kell kiállniuk, beleértve az esetleges kitoloncolást vagy őrizetbe vételt – derült ki egy, az Egyesült Államok által támogatott kutatásból. A Yale Egyetem kutatói elmondták, hogy Moszkva azon tervének részeként, hogy hatalmat szerezzen az ukránok felett, a Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók lakosait szisztematikusan megfosztották ukrán identitásuktól.

Annyira rosszul teljesít az ukrán hadsereg, hogy inkább elhagyják az amerikaiak harci taktikáját

A régóta várt ukrán ellentámadás az elmúlt néhány hétben finoman szólva sem hozta meg a várt eredményt – erről írt hosszadalmas cikket a New York Times. Hiába vannak ugyanis az ukránok felszerelkezve modern amerikai fegyverekkel, a katonákat mérhetetlenül lassítja az oroszok által aláaknázott csatamező, emellett a tüzérség és az orosz légierő is nagy nyomás alatt tartja az ukrán csapatokat - derül ki a Mandiner cikkéből.

Ukrainian soldiers of the 24th Separate Mechanized Brigade in artillery positions near Toretsk
A 24. külön gépesített dandár ukrán katonája parancsra vár Ukrajnában, 2023. augusztus 2-án a 2S3 Akatsiya-ban, amely egy katonai tarack, a frontvonalon, Toreck közelében
Fotó: Anadolu Agency via AFP

A lap amerikai tisztviselőkre és független elemzőkre hivatkozva arról ír: az ukrán parancsnokok a siralmas eredményeket látva inkább taktikát váltottak, és tüzérségi támogatással akarták megritkítani az oroszokat. S noha az ukránok vissza is foglaltak egy-két falut, de átütő sikert még nem sikerült aratniuk. Ez pedig kérdéseket vet fel például annak kapcsán, hogy vajon tényleg minőségi kiképzést kaptak-e az ukrán katonák, és tényleg NATO-szintű hadsereggé váltak-e pusztán a több milliárd dolláros értékű fegyverszállítmányoktól.

Tapasztalt diplomata került a moszvai brit nagyköveti posztba

A brit kormány Nigel Caseyt nevezte ki az Egyesült Királyság új oroszországi nagykövetévé. Idén novemberben váltja Dame Deborah Bronnert, aki 2020 eleje óta szolgált Moszkvában.

Casey az Egyesült Királyság miniszterelnökének afganisztáni és pakisztáni különleges képviselőjeként dolgozott egészen az idei évig, korábban pedig Dél-Afrikában, Bosznia-Hercegovinában és Indiában töltött be diplomáciai tisztséget.

Eddig 50 000 ukrán vesztette el valamelyik végtagját a háború során

A The Wall Street Journal összesítése szerint 20-50 ezer ukránnak amputálták le egy vagy több végtagját az orosz invázió kezdete óta eltelt 18 hónap alatt. Összefüggésképpen az első világháború négy éve alatt 41 000 brit és 67 000 német katona valamelyik végtagját kellett amputálni. Az újság azt is érzékelteti, milyen drágák a protézisek – némelyik több mint 40 000 fontba (kb.: 18,2 millió forint) kerül.

Az ukrán hatóságok állítólag 18 000 fontot (több mint 8 millió forintot) fizetnek a sebesülteknek a költségek fedezésére – de sokan még így is nehezen tudják megfizetni a kezelést. A sérültek egy része külföldre került rehabilitációra.

Oroszország korlátozza a hajóforgalmat a Kercsi-szorosban

Az orosz védelmi minisztérium - egyelőre indokolás nélkül - korlátozásokat vezetett be a Kercsi-szoroson áthaladó hajókra és repülőgépekre. A korlátozás mértékéről nincs információ.

A szoros a Krímet Oroszország többi részétől elválasztó keskeny vízsáv, amely összeköti az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel.

A tengerszoros az elmúlt hetekben különösen nagy viták színhelye volt, miután két héttel ezelőtt a Kercsi híd elleni támadásban két ember meghalt. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé a támadásért, de Kijev tagadta, hogy köze lenne hozzá.

Brazília: sem Putyin, sem Zelenszkij nem áll készen a békére

A brazil elnök azt mondja, szerinte sem Vlagyimir Putyin, sem az ukrán elnök nem "áll készen a békére". Luiz Inacio Lula da Silva azt javasolta, hogy a béketárgyalások csak akkor valósuljanak meg, ha Oroszország és Ukrajna is hajlandó tárgyalni.
Lula az elmúlt hónapokban megpróbált semleges országokból álló csoportot építeni a béketárgyalások elindítására. Januári hivatalba lépése óta azonban sokan kritizálják az elnököt, amiért azt mondta, Ukrajna és Oroszország egyformán felelős a háborúért.

Őszi békecsúcsban gondolkodik az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij azt mondta, reméli, hogy idén ősszel Ukrajnában "békecsúcsot" tarthatnak, és hogy a hétvégi szaúd-arábiai tárgyalások ugródeszkát jelentenek e cél felé. Az elnök ukrán diplomaták előtt azt mondta, hogy az augusztus 5-én és 6-án Dzsiddában tartandó találkozón csaknem 40 ország képviselteti magát.

Ezért támadták az oroszok a Romániához közeli kikötőt

Szakértők szerint azért támadták meg az oroszok az ukrán-román határon lévő Izmajil város kikötőjét, mert az Ukrajna legnagyobb kikötője a Duna-deltában. Az elmúlt kilenc napban 26 különálló kikötői létesítményt ért találat. Öt hajót vettek célba az oroszok iráni gyártmányú Shahed drónokkal, összesen 180 000 tonna gabona sérült vagy semmisült meg.

Az ukránok a fekete-tengeri gabonamegállapodás megszűnése óta keresik a szállítási alternatívákat. Ezek egyike, hogy Izmajilban uszályokat raknak meg gabonával, majd továbbküldik a legközelebbi romániai kikötőbe, Konstancába, hogy onnét már román zászló alatt hajóztassák ki a Fekete-tengeren keresztül. Az oroszok ezt a szállítási útvonalat igyekeznek elzárni a támadásokkal.

Orosz katonákat mérgeztek meg Mariupolban

Egy helyi tisztségviselő szerint ukránbarát aktivisták orosz tiszteket mérgeztek meg a megszállt Mariupolban vasárnap, amikor az egyik orosz katonai bázison a haditengerészet napját ünnepelték.

Petro Andrjuscsenko, a város ukrán polgármesterének tanácsadója azt mondta, hogy 17 orosz katonát szállítottak kórházba súlyos állapotban, eddig ketten meghaltak.

Feltételezések szerint a mérgezéseket élelmiszerbe rejtett cián és növényvédő szerek okozták, az akció a mariupoli Ukrajna-párti ellenállási mozgalom úgynevezett Y-csoportjának munkája lehet.

98 ezer háborús bűncselekményről beszél az ukrán ügyész

A háborús bűnökkel kapcsolatos ukrajnai szövetségi nyomozást vezető ügyész azt állítja, hogy csapata a háború kezdete óta 98 ezer bűncselekményt rögzített az orosz erők részéről.

Jurij Bjelusov az Interfax-Ukraine ukrán weboldalnak arról is beszámolt, hány ukrán civil halt meg az elmúlt nyolc hónapban. A halálos áldozatok számát 10 749-re tette, köztük 499 gyermeket – de figyelmeztetett, hogy ezek a számok csak a jéghegy csúcsát jelentik. "Amikor felszabadítjuk a területeinket, a számok sokszorosára, akár tízszeresére is növekedhetnek. Úgy gondolom, hogy csak Mariupolban több tízezer halott lesz" - figyelmeztetett.

Ukrainian soldiers deployed in the direction of Bakhmut
Ukrán katona egy katonai járművön, amint tüzérségi előkészületeket végez Bahmut irányába az ukrajnai Donyeck megyében, augusztus 2-án
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Lengyel aggodalmak

Lengyelország több mint 1000 katonát küldött már a Fehéroroszországgal közös határához a Wagner-csoport feltételezett fenyegetése miatt, és ígéretet tett arra, hogy még többet küld, miután szerdán két fehérorosz helikoptert észleltek a lengyel légtérben. Lettország és Litvánia is csatlakozott Lengyelországhoz, és azzal fenyegetőznek, hogy lezárják fehéroroszországi határaikat.

A Wagner-csoport több helyszínen is tart a fehérorosz erőkkel közös gyakorlatot. Ezek egyike a lengyel határtól csak néhány száz méterre található Breszt városa, így egyes elemzők szerint nem alaptalan a lengyel aggodalom, ugyanakkor John Kirby, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szóvivője azt közölte, hogy a Fehér Háznak nincs tudomása arról, hogy a Wagner bármilyen konkrét fenyegetést jelentene Lengyelországra vagy bármely NATO-országra nézve.

Magyarokkal is találkozott az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kárpátalján tett munkaútja során találkozott a magyar közösség képviselőivel és kárpátaljai katonákkal is.

"Hálás vagyok, hogy a kárpátaljai harcosok ilyen hősiesen és eredményesen harcolnak az orosz megszállók ellen hazánk és közös szabadságunk érdekében. Különböző harci brigádokban harcolnak. Mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk: magyarok, ukránok és minden más nemzeti közösségünk. Mindannyian védjük hazánkat, mindannyian segítjük harcosainkat, hőseinket" – mondta.

Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az ideiglenesen Kárpátalján tartózkodó belső menekültek iránti gondoskodó hozzáállásért.

Zelenszkij: Ukrajna hálás, de hálát is érdemel

Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna hálás a Nyugat támogatásáért – de szerinte Ukrajna is megérdemel némi köszönetet, amiért visszatartotta Oroszországot.

Az elnök az ukrán nagykövetek konferenciáján azt mondta: "Ukrajna tudja, hogyan kell hálásnak lenni, és hálás minden országnak, minden embernek, minden nemzetnek, amely segített nekünk. A közös biztonsághoz való hozzájárulásunk azonban köszönetet érdemel" – tette hozzá.

Legutóbb egy lengyel vezető tanácsadó javasolta, hogy Ukrajna jobban értékelje azt a támogatást, amelyet Lengyelország nyújtott az évek során, a múlt hónapban pedig az Egyesült Királyság leköszönő védelmi minisztere, Ben Wallace mondta azt, hogy "akár tetszik, akár nem, az emberek egy kis hálát szeretnének látni".

Zelenszkij: Kárpátalja lesz egész Ukrajna fejlődésének egyik motorja

A Beregszászban járt ukrán elnök szerint a régió fontos munkaterület a vállalkozások áthelyezése és új munkahelyek teremtése területén. Az egyik kiemelt projektnek nevezte a harctéren megsérült katonák rehabilitációját.

Zelenszkij szerint évtizedek óta kihasználatlan lehetőségek vannak a régióban, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Példaként említette, hogy már megkezdődött egy sólelőhely kialakítása, amely egész Ukrajnát étkezési és ipari sóval tudja majd ellátni, de vannak más projektek is, amelyeket meg fognak vitatni a kormányban.

Kárpátalja minden bizonnyal egész Ukrajna fejlődésének, a gazdasági és társadalmi növekedésnek az egyik motorja lesz - fogalmazott az elnök.

Zelenszkij kiosztotta a feladatokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök munkaértekezleten találkozott Ukrajna külképviseleti vezetőivel Beregszászon. A diplomaták feladatául szabta, hogy erősítsék Ukrajna nemzetközi megítélést a háborúban Oroszországgal szemben. E mellett igyekezzenek minél több védelmi termelést az országba hozni, legyen az fegyver-, lőszer- vagy felszerelésgyártás.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. augusztus 2-án az ukrán-magyar határszakaszon 6698 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6627 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 130 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában