Források

2023.08.31. 09:02

Az új pedagógus életpálya törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését

Már tényleg csak Brüsszelen múlik a tanárok béremelése.

MW

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fotó: wavebreakmedia

– Ha Brüsszel végre nem tartja vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus átlagbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz– közölte a Belügyminisztérium (BM), miután megjelentek az új pedagógus életpálya törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek. Hozzátették, 

a törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, az ehhez szükséges forrás nagy részét a Magyarországnak járó uniós források kifizetése biztosítja majd. 

A tárca kiemelte, hogy emellett a kormány január 1-jétől hazai költségvetési forrásból is további legalább 10 százalékos bértömeget biztosít a pedagógusok béremelésére, míg a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 ezer forintra emelkedik, és ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia. – Ezen túl azonban a rendelkezésre bocsátott bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé – közölte a minisztérium.

Ismert, az Országgyűlés július 4-én elfogadta az új pedagógus életpályamodellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a tanárok további jelentős béremelésének. 

– A tanárok átlagbére így 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, továbbá csökkennek adminisztratív terhelik. 

Ezzel együtt létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer, azaz aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni – olvasható a belügyminisztérium közleményében. 

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Versenyképességi fordulat valósul meg a magyar felsőoktatásban

Versenyképességi fordulat valósul meg a magyar felsőoktatásban – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Milton Friedman Egyetem tanévnyitó ünnepségén.

Hankó Balázs úgy fogalmazott: „jó ma egyetemistának lenni Magyarországon”, hiszen akinek diplomája van, az szinte azonnal, 36 nap alatt kap munkát, és a diploma minimum másfélszeres bérszorzót jelent. A magyar egyetemek az egyre erősödő nemzetközi versenyben is egyre jobban teljesítenek: míg négy éve 7, két éve pedig 9 intézményünk volt a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában, ma már 11 van.

Emellett az elmúlt négy év során 78 százalékkal nőtt a kiváló nemzetközi tudományos lapokban a publikációk száma és „megnégyszereztük a szabadalmakat” – tette hozzá az államtitkár.

Hankó Balázs értékelése szerint a sikerek „három pillére”: az egyetemi autonómia kutatási, oktatási, pénzügyi, gazdálkodási és szervezeti értelemben; a rugalmas, versenyképes működés; és – a hatéves finanszírozási megállapodásnak köszönhetően – a kiszámíthatóság.

Az államtitkár örömtelinek nevezte, hogy ennek a sikernek egyre többen kívánnak részesei lenni, hiszen idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret.

 „Magyarország nyolcadik legnépesebb városa az idén az elsőévesek közössége” – fogalmazott. 

Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolódásának sikereként beszélt arról, hogy 39 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, informatikai szakokra felvettek száma.

Azt is mondta, a legjelentősebb emelkedés a pedagógus területen volt: idén ősszel a tavalyinál 72 százalékkal több, 4141 tanár kezdi meg tanulmányait.

Értékelése szerint nemcsak Európában, de a világon is kiemelkedő, hogy minden tíz, egyetemet kezdő diákból közel nyolc állami ösztöndíjjal kezdheti meg tanulmányait, ami egy átlagos képzési időre 6 millió forintot jelent.

Hankó Balázs jelezte azt is, hogy a legnépszerűbb szakokra magasabb pontszámmal lehetett idén bekerülni, így a gazdaságtudományok területén 10 ponttal, az orvos-egészségtudományi területen 20 ponttal, a pedagógusképzésben 24 ponttal nőttek a pontok középértékei, vagyis a mediánok. Ugyanakkor a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel idén kiemelkedően sokan éltek. Az államtitkár célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. További cél, hogy 2030-ra megduplázzuk a nemzetközi hallgatók számát, elérve így a 80 ezret – tette hozzá Hankó Balázs.

Schottner Krisztina, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) fenntartásában működő egyetem augusztus elején kinevezett rektora köszöntőjében kiemelte: az egyházi fenntartású, de világi intézmény különleges színfoltja a magyar felsőoktatási palettának. Az egyetemet dinamikusan fejlődő intézményként jellemezte, amelyben idén megduplázódott a felvett hallgatók száma, annak ellenére, hogy a felvételi ponthatárok nem csökkentek.
Az induló új szakok közül kiemelte a tanító szakot, amellyel – mint mondta – az intézmény kiveszi részét a társadalmi felelőségvállalásból, és a Budapesten egyedülálló pilóta képzést.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy az egyetem többgenerációs, a fiatalok mellett az idősebbeknek is kínál előadásokat, képzéseket.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában