Ukrán válság

2023.05.30. 07:23

Több mint tíz drónt lőttek le Moszkva felett

Már 461. napja tart a háború a szomszédban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák szovjet S-60-as légelhárító ágyúval lőnek az orosz állások felé Bahmut irányába

Forrás: Hans Lucas via AFP

Fotó: Virginie Nguyen Hoang

Litvánia további NATO-csapatok felvonultatását kéri a határán

Erősebb NATO-jelenlétet szorgalmazott a szövetség keleti szárnyán Gitanas Nauseda litván elnök az Ukrajna elleni orosz háború folytatódása miatt.

"Ez frontvonal, amelynek nagyon erősnek kell lennie. Lég- és rakétavédelemre, valamint a szövetség megerősített jelenlétére van szükségünk a térségben" - jelentette ki Nauseda, miután Vilniusban tárgyalt kedden Frank-Walter Steinmeier német elnökkel.

"Németország hosszútávú elkötelezettsége Litvánia biztonsága iránt elengedhetetlen a NATO egész keleti szárnya számára" - jelentette ki a litván elnök. "Litvánia a maga részéről kész mindent megtenni, hogy a német csapatok otthon érezzék magukat nálunk" - tette hozzá.

Steinmeier fejet hajtott Litvániának a szabadságért folytatott több évszázados harca előtt, és megígérte Németország segítségét egy Litvánia elleni esetleges orosz agresszió esetére.

A litvánokban "elnyomhatatlan vágy ég a szabadság iránt, és ellenálltak a külföldi uralomnak és alávetettségnek" - jelentette ki a német elnök. "Egymás mellett állunk. Az ő biztonságuk a mi biztonságunk is" - tette hozzá.

2022 ősze óta Berlin tartalékos dandárt tart készenlétben Németországban arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Litvániát. Jelenleg egyetlen német parancsnoki poszt működik Litvániában, mintegy húsz katonával az országba telepített fegyverekkel és felszereléssel.

További 760 német katona állomásozik Litvániában a Bundeswehr vezette NATO harci egység keretében.

Orosz miniszterelnök: eddig másfél millió orosz útlevelet állítottak ki az elcsatolt területeken

Csaknem másfél millió orosz útlevelet állítottak ki az Ukrajnától elcsatolt Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni területeken tavaly október óta - közölte kedden Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.

Moszkva tavaly szeptemberben ismerte el az Oroszországi Föderáció jogalanyaiként a négy régiót, bár teljességgel nem tartja ellenőrzése alatt területüket. A lépést a nemzetközi közösség nem fogadja el.

Tavaly október óta csaknem 1,5 millió ember jutott hozzá orosz útlevélhez az új régiókban

 - ismertette Misusztyin a keddi kormányülésen. Hozzátette, hogy a térségben 1,6 millió embernek fizetnek nyugdíjat, és hozzávetőleg 1,5 millióan részesülnek egyéb szociális ellátásokban.

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az általa említett támogatásokat időben kifizessék a helyi lakosságnak.

Az orosz kormányfő egyben felhívta az elcsatolt térségek lakóinak figyelmét "a kézzelfogható változásokra a városokban és falvakban", különös tekintettel az újjáépítésre, valamint az oktatási és a munkalehetőségekre.

Az ukrajnai orosz inváziót megelőzően becslések szerint mintegy 8,9 millióan lakták a négy régiót, bár a harci cselekmények nyomán milliók kényszerültek elmenekülni otthonaikból. Sokan Ukrajna más területeire költöztek, vagy külföldön kerestek menedéket. A 18 és 60 év közötti férfiak közül sokan a fegyveres erőknél szolgálnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök áprilisban írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében az elcsatolt területeken élők orosz állampolgárságot szerezhetnek, aki azonban nem él ezzel a lehetőséggel, vagy nem legalizálja státuszát, azt kiutasíthatják.

Misusztyin nem említette a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet ebben az összefüggésben.

Brit külügyminiszter: Ukrajnának szabad támadásokat végrehajtani orosz területek ellen

Ukrajnának szabad önvédelemből támadásokat végrehajtani orosz területeken lévő célpontok ellen is - jelentette ki kedden James Cleverly brit külügyminiszter Tallinnban.

Észt hivatali partnere, Margus Tsahkna oldalán tartott sajtótájékoztatóján a brit konzervatív politikus ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni a Moszkva elleni dróntámadás ügyében.

"Nem ismerek részleteket, és nem fogok találgatni a Moszkva elleni dróntámadások természetét illetően" - mondta a brit tárcavezető. Mindazonáltal úgy vélekedett: alapvetően Ukrajna önvédelemhez való jogának része, hogy saját területén kívül is csapást mérjen, csökkentve ezzel Oroszország ukrán területek elleni támadási képességeit.

Az ukrán önvédelemhez való jog részét képezik a saját államterületen kívüli legitim katonai célok

 - jelentette ki Cleverly.

Napirendre vette az ukrán parlament az uniós nyelven oktató iskolák ukrán oktatásra áttérésének elhalasztását

Napirendre vette az ukrán parlament azt a törvényjavaslatot, amely egy évvel, azaz 2024 szeptemberéig elhalasztaná az ukrán nyelvű oktatásra való áttérést azokban az iskolákban, amelyekben az Európai Unió valamelyik nyelvén folyik jelenleg az oktatás, így a magyar nemzetiségi iskolákban is - közölte Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő az UNN ukrán hírügynökség szerint.

"A Verhovna Rada (parlament) egy lépést tett afelé, hogy 2024. szeptember 1-jéig elhalasszák az ukrán nyelvre való átállást azokban az iskolákban, amelyek valamelyik uniós ország nyelvén tanítanak: napirendre tűzte a törvényjavaslatot" - írta Honcsarenko a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő pontosította, hogy a törvényhozás nem fogadta még el első olvasatban sem a javaslatot, csupán napirendre tűzte, és csökkentette az alternatív törvényjavaslatok benyújtásának határidejét. Az előterjesztés napirendre vételét 285 képviselő támogatta a 450 fős parlamentben.

Honcsarenko tájékoztatása szerint a dokumentum előírja, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén tanuló diákok, akik 2018. szeptember 1. előtt kezdték meg tanulmányaikat, továbbra is anyanyelvükön tanulhassanak úgy, hogy 2024. szeptember 1-ig fokozatosan emelkedik az ukrán nyelven tanult tárgyak száma.

Az UNN emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány márciusban azt mondta, hogy csak akkor támogatja Ukrajna EU-tagságát, ha az ukránok módosítják oktatási törvényüket. Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a magyar kormány örömmel javítja Ukrajnával való kapcsolatát, ha az ukránok módosítják oktatási törvényüket. Szerinte ugyanis a törvény a magyar nyelvhasználat korlátozása miatt "az európai értékeket lábbal tipró" intézkedéseket tartalmaz - fűzte hozzá az ukrán hírügynökség.

Olaf Scholz elítéli az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz támadásokat

Olaf Scholz elítélte az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz légitámadásokat Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel kedden telefonon folytatott megbeszélésén - közölték Berlinben.

A kancellári hivatal közleménye szerint a német kormányfő és az ukrán elnök az orosz támadással szemben védekező Ukrajna politikai, katonai és humanitárius helyzetéről beszélt. Volodimir Zelenszkij beszámolt az ukrajnai városokra és az úgynevezett kritikus infrastruktúra elemeire a napokban mért légicsapások hatásairól. Egyben köszönetet mondott a német kormánytól kapott katonai támogatásért, különösen az ukrán légvédelem megerősítéséért.

Olaf Scholz elítélte a polgári célpontok elleni újabb légitámadásokat, és megerősítette, hogy hazája töretlenül szolidáris Ukrajnával. Kiemelte, hogy Németország az európai és Európán kívüli partnereivel szorosan együttműködve továbbra is támogatja Ukrajnát, méghozzá katonailag is.

A két vezető megállapodott, hogy "a békés megoldás iránti globális támogatás" érdekében is folytatják a "konstruktív" párbeszédet és szoros kapcsolatban maradnak - áll a közleményben.

Putyin szerint Oroszország csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására

Oroszország két-három napja csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására - árulta el Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Rosszija 24 hírtelevízió adásában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: Szputnyik/AFP

 

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő korábban azt állította, hogy a Moszkva elleni keddi ukrán dróntámadás a "kijevi rezsim" válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára.

 

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan ukrajnai döntéshozatali központok ellen, ahol nyugati különleges szolgálatok irányításával orosz területen végrehajtandó terrorcselekményeket terveztek.

Klicsko: tizenkét lakásban okozott kárt a Kijevet ért orosz dróncsapás, áldozatok

A Kijevet ért újabb orosz légitámadásban egy nő életét vesztette, 12-en megsérültek, közülük öt került kórházba, és 12 lakásban keletkeztek károk - közölte Vitalij Klicsko polgármester kedden a Telegramon.

Klicsko hozzátette: a nő úgy halt meg, hogy kiment az erkélyre megnézni, hogyan semmisíti meg az ukrán légvédelem az orosz drónokat. Elmondta, hogy jelenleg zajlik a romok eltakarítása és a megrongálódott lakásokban a károk felmérése. Kiemelte, hogy különösen nagy a kár egy 24 emeletes épületben a főváros Holoszijivszkij kerületében, amelyre egy orosz drón roncsai zuhantak.

Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel a fővárost és környékét támadó 31 orosz Sahíd típusú, Irántól beszerzett önmegsemmisítő drónból 29-et lelőttek.

Súlyos ukrán veszteségekről számolt be az orosz védelmi miniszter

Ukrajna májusban több mint 16 ezer embert, több mint 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, valamint 238 tüzérségi löveget és aknavetőt veszített – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telekonferencián.

Sojgu szerint ez összevethető Kijev áprilisi veszteségeivel, amelyeket az orosz fél több mint 15 ezer emberre, 430 harckocsira és páncélozott járműre, valamint 225 lövegre és aknavetőre becsült. Állítása szerint ugyanakkor erősen megnőttek az ukrán légi veszteségek is, amelyek áprilisban 8 repülőgépet és 277 drónt tettek ki, májusban pedig már 16 repülőgépet, 5 helikoptert, és 466 drónt.

A tárcavezető azt mondta, hogy az orosz légvédelem az elmúlt egy hónapban elfogta az amerikai HIMARS sorozatvetőrendszer 196 rakétáját, valamint megsemmisített 29 brit Storm Shadow manőverező repülőgépet és 16 amerikai HARM radarelhárító rakétát. Beszámolója szerint az orosz hadsereg figyelemmel kíséri az Ukrajnába irányuló nyugati hadfelszerelés- és fegyverszállítások mennyiségét és útvonalait, és csapást mér rájuk, ha azonosítják őket. Közölte, hogy az elmúlt napokban nyugati fegyverek nagy raktárai semmisültek meg meg Hmelnickijben, Ternopilban és Mikolajivban, Kijevben pedig találatot kapott egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer.

Ukrán gyártmányú drónt használhattak a Moszkva elleni támadásban

Úgy tűnik, hogy a Moszkva elleni támadáshoz használt drónok közül legalább az egyik egy ukrán gyártmányú UJ 22-es drón volt, amelyet az Ukrjet cég gyártott – írta elemzésében a The Guardian.

Az UJ22 egy kicsinyített könnyű repülőgépre hasonlít, állítólag 800 km-es hatótávolsággal rendelkezik, és hat órán át képes repülni. Az UJ 22-t elsősorban felderítő és támadó drónnak tervezték, amely körülbelül 20 kilogramm hasznos terhet, jellemzően gránátokat és aknákat - köztük hat RPG-7VM gránátot vagy négy 82 mm-es aknavető aknát - képes szállítani.

VOROBJOV, Andrej; SZOBJANYIN, Szergej
Rendőrök egy elkerített lakóépületnél egy dróntámadás után Moszkvában 2023. május 30-án
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA

Ha bebizonyosodik, hogy UJ 22-es támadásról van szó, akkor ez beleilleszkedik Kijev közelmúltban tett erőfeszítéseibe, hogy drónokkal mélyen Oroszországon belüli célpontokat támadjanak.

Ukrajna a moszkvai dróntámadásról: Nem mi voltunk, de lesz még

Ukrajna tagadja a moszkvai támadásban való részvételt, miközben a támadások számának növekedésére figyelmeztetett – írta a Sky News.

A támadásra reagálva Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Breakfast Show YouTube-csatornának nyilatkozott: 

Ami a támadásokat illeti: természetesen örömmel figyeljük és a támadások számának növekedését jósoljuk. De természetesen semmi közvetlen közünk nincs ehhez.

 Putyin rezidenciája felett lőttek le három drónt

A Moszkva felett ma lelőtt drónok közül hármat az orosz főváros exkluzív Rubljovka külvárosa felett lőttek le, ahol Vlagyimir Putyin elnök hivatalos rezidenciája van – állította egy magas rangú Kreml-politikus.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy a légvédelem mind a nyolc drónt megsemmisítette a támadásban, amelyért Ukrajnát tette felelőssé.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közlése szerint a támadásban két ember megsérült, de halálos áldozatokról nem érkezett jelentés.

Az orosz államfőn kívül Dmitrij Medvegyev volt elnöknek és Mihail Miszustin miniszterelnöknek is állítólag Rubljovkában van háza.

Cseh kormányfő: Csehországot közvetlen konfliktus nem fenyegeti

Csehországot közvetlenül ugyan nem fenyegeti konfliktus, de a hadseregnek fel kell készülnie minden eshetőségre, még a legkevésbé valószínűre is – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden a dél-morvaországi Brünnben (Brno).

A kormányfő Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnökének hétfőn Prágában elhangzott kijelentésére reagált, miszerint jelenleg nem lehet kizárni egy Oroszország-NATO konfliktust sem, s annak Csehország, mint az észak-atlanti szövetség tagja az első pillanattól kezdve részese lenne. Fiala szerint a cseh vezérkari főnök kijelentését annak összefüggéseiben kell értelmezni.

Petr Fiala Ingrida Simonyte litván kormányfővel Brünnben folytatott tárgyalásai után nyilatkozott újságíróknak. Elmondta: elsősorban a fehéroroszországi helyzetről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint az Ukrajnának nyújtandó további segítségről cseréltek véleményt.

 A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón Csehország és Litvánia egy hangon fognak beszélni

– szögezte le a cseh miniszterelnök. Fiala úgy vélte: miután Litvánia nagyon közel van az ukrajnai konfliktushoz, nagyon érzékenyen reagál a helyzetre, s ezért véleménye Prága számára is érdekes.

A csúcstalálkozó helyszínének kiválasztása is azt jelzi, hogy az észak-atlanti szövetség kész a keleti szárny megerősítésére, és minden tagállam biztonsága fontos számára

– húzta alá a cseh kormányfő.

Nem engedik be az orosz és a fehérorosz teherautókat a lengyelek

Az Oroszországban vagy Fehéroroszországban bejegyzett teherautóknak megtiltják a belépést Lengyelországba - jelentette a PAP lengyel hírügynökség.

Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter tegnap írta alá az erről szóló rendeletet. A korlátozás a Fehéroroszországban vagy Oroszországban bejegyzett teherautókra, nyerges vontatókra, pótkocsikra és félpótkocsikra vonatkozik, és június 1-jétől "további értesítésig" lép életbe - közölte a hírügynökség.

A rendelet indoklása szerint a döntésre "a közbiztonság biztosítása" miatt volt szükség.

Több mint tíz drónt lőttek le Moszkva felett - videó

Több mint 10 drónt lőttek le Moszkvában - jelentette az orosz RBC hírügynökség. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin is megerősítette az orosz főváros elleni hajnali támadást, azt mondta, a támadásban megsérült két épület lakóit evakuálták.

Putyin pusztító csapást mért Washingtonra

Clayton Morris újságíró, a Redacted News műsorvezetője szerint Oroszország és Kína megsemmisítő csapást mért a dollárra, amikor a BRICS-országokon (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) belül annak leváltásán dolgoztak. Szerinte a nyugati média szinte nem is figyelt erre a lépésre a BRICS-tagországok részéről.

A Ria Novosztyi felidézi, hogy korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy a BRICS-országok felgyorsították a nemzeti valutában történő elszámolásra való átállást. Szerinte az orosz export korlátozása "sok országot arra ösztönöz, hogy a dollár alternatíváin gondolkodjanak".

Orosz lövedék ölt meg két embert Toreckben

Orosz lövedékek csapódtak be Toreck városába, amelyik körülbelül 34 km-re délnyugatra fekszik Bahmuttól. Helyi jelentések szerint legalább két ember meghalt.

Bahmut környékén ezúttal csend volt

Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint az orosz erők hétfőn nem indítottak támadást a kelet-ukrajnai Bahmut városa körül. Az esti csatatéri jelentésben az egység azt közölte, hogy nem folytattak támadó hadműveleteket az ostromlott város körül, amely a háború eddigi leghosszabb és legvéresebb csatájának volt a színhelye.

Moszkvai polgármester: dróntámadás érte a várost

Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében - közölte kedd reggel Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján.

Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt.

A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Utóbbi helyen három lépcsőházból evakuálják a lakókat.

Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból. Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem több drónt lelőtt a régióban.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy a dróntámadás a "kijevi rezsim" válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára. Az objektumot azonban nem nevezte meg.

Peszkov közölte, hogy Putyin a kezdetektől fogva operatív tájékoztatást kapott a dróntámadásról, és hogy az incidenssel kapcsolatban nem tervez beszédet mondani. A szóvivő a történtek okán méltatta az orosz katonai tárca, a légvédelem és a helyi hatóságok tevékenységét.

20 rakétát lőttek ki az ukránok

Az ukrán csapatok 6 óra 10 perckor 20 rakétát lőttek ki mobil sorozatvető egységekből a donyecki Petrovszkij kerületre – jelentette az Ukrajnai háborús bűnökkel kapcsolatos kérdéseket ellenőrző és koordináló közös központ (JCCC) donyecki irodája a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek. Arról, hogy a rakéták becsapódtak-e, és ha igen, hova, valamint, hogy milyen károkat okoztak, nem adtak ki információt.

Két ukrán bázist is kilőttek az oroszok

Az orosz TOS-1A "Solncepek" nehéz tűzvető rendszerek legénysége az ukrán csapatok két bázisát találta el Juzsnodonyec irányában – mondta a RIA Novosztyinak Oleg Csehov, a Vosztok csoport sajtóközpontjának vezetője.

"A tüzérségi tűz megsemmisített egy ellenséges lőszerraktárat, két ukrán bázist, a Tor Strela-10 légvédelmi rakétarendszerek pedig semlegesített három pilóta nélküli légijárművet" - közölte a szóvivő. Elmondása szerint megállítottak két ukrán felderítőcsoportot is, valamint megelőző csapásként kilőttek két páncélozott harcjárművet, egy kisteherautót és egy teherautót is.

Orosz veszteségek Ukrajna szerint

Ukrajna védelmi minisztériuma szerint több mint 207 ezer orosz katonát "megsemmisítettek" Moszkva tavaly február végén indított ukrajnai inváziója óta – köztük 430-an haltak meg az elmúlt napban.

Az orosz veszteségekről szóló napi frissítésében a minisztérium azt közölte, hogy 3801 harckocsit, 575 többszörös kilövésű rakétarendszert és 331 légvédelmi rendszert is megsemmisített.

Az Ukrajna állítása szerint megsemmisített drónok száma szintén 61-gyel nőtt, összesen 3054-re.

Független források nem tudják ellenőrizni ezeket az adatokat, Oroszország pedig nem ad ki jelentést a harci veszteségeiről.

Dél-Afrika vizsgálatot indít az orosz fegyverszállítmányok ügyében

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök egy bírót nevezett ki, hogy felügyelje az olyan vádak vizsgálatát, amelyek szerint fegyvereket pakoltak egy orosz hajóra, amely tavaly titokban kikötött egy haditengerészeti bázison.

Az állítás a hónap elején az Egyesült Államok dél-afrikai nagykövetétől hangzott el, aki azt állította, hogy amerikai hírszerzési adatok szerint az orosz lobogó alatt közlekedő Lady R teherhajó decemberben fegyvereket és lőszereket vett fel egy Fokváros melletti haditengerészeti bázisról.

A kijelentés diplomáciai viszályt váltott ki a két ország között, mivel Dél-Afrika tagadta a kormány által jóváhagyott, Oroszország felfegyverzésére vonatkozó megállapodás létezését.

A dél-afrikai elnök hivatala bejelentette, hogy a legfelsőbb fellebbviteli bíróság korábbi bírája, PMD Mojapelo fogja vezetni a háromtagú testületet, amely kivizsgálja az esetet.

Ebben a rakétaelhárítóban bíznak az ukránok

Az ukrán elnök szerint az Egyesült Államok által biztosított Patriot rakétaelhárító rendszerek "100%-os találati biztonsággal" működnek, és Ukrajnát az Oroszország elleni győzelemhez segítik - mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.

Döntések születtek az ukrán csapatok mozgásáról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy "megszülettek a döntések" az ukrán csapatok előrenyomulásának időpontjáról, ezzel is utalva arra, hogy Kijev kész megindítani a régóta várt ellentámadását.

Éjszakai videóbeszédében az ukrán elnök azt mondta, hogy nemcsak a kiképzésről, a taktikáról és a lőszerellátásról, hanem az időzítésről is tárgyalt katonai tisztviselőkkel. "Ez a legfontosabb, az időzítés, hogy hogyan fogunk továbbhaladni" - mondta Zelenszkij.

Több mint 20 drónt lőtt le a légvédelem

Csaknem három órán át tartott a kedd hajnali légitámadás Kijev ellen. A város katonai vezetése szerint az ukrán légierő több mint 20 orosz drónt semmisített meg az akció során.

"A kamikaze drónok támadása tömeges volt, különböző irányokból, több hullámban" - közölték a Telegramon. Azt nem közölték, hogy sikerült-e minden drónt hatástalanítani.

Az eddigi adatok szerint egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek, amikor tűz ütött ki egy lakóházban. Egyelőre nem tudni, hogy drón csapódott-e be az épületbe vagy egy lelőtt drón maradványai okozták a tüzet.

Ez volt a 17. orosz támadás a hónapban

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere "masszív támadásnak" minősítette a város elleni orosz légicsapást, amelyik ebben a hónapban már a 17. volt.

Az ukrán fővárost hétfőn két hullámban lőtték az oroszok, az egyik támadás - szokatlan módon - nappal történt. A kedd hajnali újabb támadás 24 órán belül már a harmadik volt.

Három órán át lőtték az oroszok Kijevet

Három órán át folyamatos légicsapások sújtották Kijevet. Tűz ütött ki egy toronyházban. A robbanás ereje több lakás ablakát is betörte és kitépte az ajtókat - közölte a városi katonai hivatal. Később ismertették, hogy a toronyház felső két szintje megsemmisült.

Egyelőre nem tudni pontosan, mekkora károkat okoztak a támadások. Egy ember meghalt, hárman pedig különböző sérülésekkel kerültek kórházba.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. május 29-én az ukrán-magyar határszakaszon 5297 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8650 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül 57 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában