Soha nem látott Aba-Novák képek kerültek elő

 A Cserépvásárt 1930. körül, Zsögödi tájat 1936–38. között festette alkotójuk. Az északi kanonoksor épületében kialakított 250 négyzetméteres kiállítóteremben már eddig is sok különlegesség várta a szép számú érdeklődőt.

Az ötven olajkép és a száz grafika többségében magángyűjteményekből került a falakra, érkeztek ritkaságok a Magyar Nemzeti Galériából is Esztergomba. Elismerésre méltó, ahogy a művész unokája, Kováts Kristóf támogatta a kiállítás megrendezését. Olyan kincseket ajánlott fel bemutatásra – családi fotókat, eredeti vázlatokat, skicceket –,  amelyek eddig mappák mélyén rejtőztek a nyilvánosság elől.

A megnyitót követő napokban kiállítást  naponta százan tekintették meg. Az ezután érkezőknek igazi újdonság lesz két Aba-Novák alkotás. Mindkettőt magángyűjtő alkalmi ajándékaként akaszthatták fel a kiállítás kistermének falára. Az 1930. körül festett Cserépvásár restaurálását szinte a napokban fejezték be a szakemberek.

Bizzer Istvántól, Aba-Novák Vilmos művészetének, életművének lelkes kutatójától megtudtuk, hogy a kép kiemelkedő példája a festő római ösztöndíjának köszönhetően Itáliában töltött másfél éve alatt kifejlesztett új eljárásának. A tudós kiemelte: egyelőre ritkák azok a képek, amelyek ezt a váltást, ezt a döntő fordulatot reprezentálják.

Bár Cserépvásár olajfestmény, de a Aba-Novák már azokkal a friss, tiszta színekkel dolgozik, amelyeket először római ösztöndíja alatt használt – miután  áttért a tempera használatára. Ez más festői eljárást igényelt, mint az addig általa alkalmazott olajtechnika. Kevésbé oldott, de sokkal színesebb képet eredményezett a változás.

A másik meglepetés, a Zsögödi táj, 1936-38. körüli tempera festmény. Az 1935-ös erdélyi  látogatásának az emlékeit örökítette meg a festő. Kiemelkedő példája Aba-Novák 1930-as években festett népi életképeinek, amelyeken a temperatechnika élénk színeit és elbeszélőkedvét ötvözte, élhette ki.

Azért fontos kép, mert a szolnoki tartózkodását, élményeit megörökítő népéletképek ismertségével szemben, a zsögödi utazás sokkal kevésbé ismert. A szakemberek is sokszor keverik a két helyszínt, pedig bizonyos etnografikus jellegzetességekről és a zsögödi képek sötétebb árnyalatairól fel lehet ismerni a különbséget – állítja Bizerr István.