Kétszer borult gyászba Tata a tálibok miatt

Egy hete uralják a világsajtót az afganisztáni események. Azt Joe Biden amerikai elnök már korábban bejelentette, hogy katonáik az idén, szeptember 11-ig vagy augusztus 31-ig elhagyják a térséget, ezzel párhuzamosan pedig a NATO és szövetségesei is hasonló döntést hoztak. Arra viszont kevesen számítottak, hogy a tálibok lényegében napok alatt elfoglalják Kabult, az afgán elnök elmenekül, a katonaság egy percig sem tartja meg állásait, és pillanatok alatt káosz tör ki a közép-ázsiai országban. Augusztus 15-re a radikális iszlám katonai szervezet ávette a hatalmat, a nemzetek pedig igyekeznek kimenekíteni embereiket, szövetségeseiket.

18 évnyi misszió

Az afganisztáni NATO-kötelékben a magyar katonák az elmúlt 18 évben számtalan feladatot láttak el a könnyűlövészszázadtól és a helikopterkiképzéstől kezdve a biztosító és a tartományi újjáépítési csoporton keresztül az egészségügyi és a mentorcsoportig, de egy időben a kabuli reptér üzemeltetését is ellátták.

Magyarország, mint az észak-atlanti szövetség tagja, szintén részt vett abban, hogy a tálibok 2000-es évek eleji kiszorítása után megerősítsék az ottani kormányerőket és megszilárdítsák az új állami berendezkedést. A 18 évig tartó misszió utolsó magyar kontingense az idén júniusban tért haza. A majd' két évtized alatt számos tatai egyenruhás is szolgált a közép-ázsiai országban. A Tartományi Újjáépítési Csoport első parancsnoka 2006 ősze és 2007 tavasza között például Zsigmond Kálmán a tatai dandár egykori parancsnokhelyettese volt, de szolgált Afganisztánban Lőrincz Gábor dandártábornok, a tatai alakulat jelenlegi parancsnoka is.

Az életüket adták a magyar katonák

A majd' két évtizedig tartó szerepvállalás során hét magyar katona hunyt el: 2008-ban Kovács Gyula és Nemes Krisztián tűzszerészek halálát robbanószerkezetek okozták, 2010-ben Pappné Ábrahám Judit és Kolozsvári György egy tálib támadás miatt veszítette életét,

2011-ben Róth Orsolya és Dálnoki András közlekedési balesetben halt meg, dr. Borbély Csaba orvos százados szívinfarktus miatt hunyt el. Ketten közülük, Pappné Ábrahám Judit és Kolozsvári György Tatán szolgáltak, innen mentek Afganisztánba.

A Baghlan tartományért felelős Tartományi Újjáépítési Csoport 8. váltása szinte napra pontosan 11 éve, 2010. augusztus 23-án a hajnali órákbanindított újtára egy konvojt a Pol-i-Khumriban található Camp Pannoniából a Mazar-i-Sharifi repülőtérre. A féléves békefenntartó missziójukat befejező katonákat szerették volna hazaszállítani.

Ahogy az MH. 25. Klapka György Lövészdandár beszámolt róla, a tábor elhagyása után negyed órával a konvoj mellett egy házi készítésű robbanóeszköz robbant fel, majd egy helyi ellenállókból álló fegyveres csoport több irányból tűz alá vette a járműveket. Az oszlop negyedik járművét RPG gránáttal eltalálták.

A konvoj elszakadt az ellenségtől, de a negyedik jármű utasai mindannyian sérüléseket szenvedtek, közülük Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester és Kolozsvári György zászlós – mindketten a tatai dandár 1. Lövészzászlóalj katonái – sérülései végzetesnek bizonyultak. A 31 éves törzsőrmester azonnal életét veszítette, a 37 éves zászlóst hazaszállították, de szervezet végül feladta a harcot. Mindkettejüket posztumusz hadnaggyá léptették elő, katonai tiszteletadással temették el őket.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.3341113652599033&type=3

Pappné Ábrahám Judit 2002 óta szolgált a Magyar Honvédségben. Többször is kitüntették, 2003-ban Macedóniában, 2007-ben Koszovóban önkéntesként vállalt szolgálatot. Alacskán helyezték végső nyugalomra, a borsodi községből származott ugyanis. Kolozsvári György Pápán született, 2007-ben is szolgált Afganisztánban. Őt Tatán, a Kocsi úti temetőben temették el.

Hősi halottként temették el a tatai katonákat

Sándor Zsolt, a 25. Tatai Klapka György Lövészdandár akkori parancsnoka alacskai búcsúbeszédében azt mondta: Pappné Ábrahám Judit életével tett tanúbizonyságot hősiességéről és rátermettségéről. A kiképzéseken mindig kiválóan teljesített, olykor férfiakat megszégyenítő helytállással.

– Egy fiatal szív nem dobban többé: Pappné Ábrahám Judit hősi halált halt. Hősként élt, és hősként is veszítettük el: a legdrágábbat, az életét adta a hazáért – mondta a honvedelem.hu beszámolója szerint.

Kolozsvári György temetésén a tatai dandár parancsnoka úgy fogalmazott, hogy a 37 éves katona úgy halt meg, ahogy élt: hőn szeretett hazája szolgálatában, kötelességteljesítés során vesztette fiatal életét.

– Amikor a kötelesség szólította, ő mindig elsőként jelentkezett. Így teljesített szolgálatot a világ, háború szaggatta övezeteiben. Öt alkalommal kapta meg a Békefenntartásért Szolgálati Jelet, a Szolgálati Érdemjel bronz és a Tiszthelyettesi Szolgálati Jel harmadik fokozatát, emellett pedig öt alkalommal részesült dandárparancsnoki pénz-, és tárgyjutalomban – idézte fel pályafutását.

A honvédség is dolgozik a kimenekítésen

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a szombati Kormányinfón arról beszélt, hogy 20 évvel ezelőtt amerikai kérésre mentünk Afganisztánba, és most ezért hagytuk el az országot. Teljesen kaotikus helyzet van az országban, az ellenőrzést a tálibok gyakorolják. A fő cél, hogy a magyarokat kihozzuk. Ez egy kudarcos misszió volt, amit értékelni kell, tette hozzá.

Ruszin-Szendi Romulusz, a honvédség vezérkari főnöke arról beszélt, hogy Kabul mellett van egy műveleti terület, ahová az embereket viszik előre. Nincsen végső határideje a kimenekítési műveletnek. 78 embert helyeztek eddig biztonságos helyre. Sem a műveletet, sem a katonák biztonságát nem segíti, ha valakik megpróbálják felkutatni a honvédségi akciót – emelte ki.

Az afgán helyzet és a tálibok

Az afganisztáni háborúban a NATO és szövetségesei beavatkoztak az afganisztáni polgárháborúba, amelynek során megdöntötték az iszlám radikális tálibok által fenntartott rendszert. A háború kirobbanásának közvetlen okai a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások voltak, amelyeket a tálibok támogatását élvező és Afganisztánban kiképzőtáborokat működtető al-Káida terrorszervezet hajtott végre az Egyesült Államok területén.

A talibán mozgalom eredetileg a mudzsahed harcosokból verbuválódott, akik az Egyesült Államok segítségével az 1980-as évek végére kiűzték a szovjet megszálló erőket Afganisztánból. 1994-re a polgárháború egyik résztvevőjévé „nőtték ki„ magukat, majd 1996-ban már az egész országot uralták, és bevezették az iszlám jog szigorú értelmezésén alapuló törvényeiket. Ellenfeleik és a nyugati országok szerint kegyetlen módon alkalmazták ezeket a törvényeket, és elnyomták a nőket és a vallási kisebbségeket.

A tálibok először 1996 és 2001 között voltak hatalmon Afganisztánban és nagyjából az ország háromnegyedét uralták, ahol a saría vagy az iszlám törvény szigorú betartatását alkalmazták. Uralmuknak az USA megszállása vetett véget, melyet a Bush kormányzat a terrorizmus elleni harc első lépcsőjeként igyekezett feltüntetni.

A tálibok a szövetséges csapatok kivonásával kezdtek ismét előretörni Afganisztánban, erőik tartományról tartományra haladva foglalták el mostanra lényegében az egész országot. Az elmúlt napokban mát 18 ezer embert menekítettek ki a szövetséges erők onnan.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy vannak még magyarok Afganisztánban, katonák is, őket biztonságosan ki kell menekíteni az országból. Hozzátette: Magyarország azokat az afgánokat is kihozza, akik életveszélyben lehetnek, mert együttműködtek Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben.

„Szerintem tisztességes dolog Magyarország részéről, de a többi NATO-tagállam részéről is, hogy mindenki gondoskodik azokról az afgánokról, akik együttműködtek velünk”, amíg az országban voltunk és most ezért életveszélyben vannak, mert az új afgán kormány megtorlással fenyegeti őket – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: sok illúziónk ne legyen, hogy ezeknek a családoknak a biztonsági helyzete hogyan alakul.

„Az a korrekt, az a fair, ha kimentjük őket” – mondta, hozzátéve, hogy van ez a zárt lista, a rajta szereplőket azonban le kell ellenőrizni, „nem akarunk akárkit beengedni”, ez pedig nem könnyű ilyen távolságról.

Orbán Viktor ezt nevezte a munka veszélyesebb, de egyszerűbb részének. „A bonyolultabb a migránsválság” – mondta, figyelmeztetve arra, hogy tömeges migráció várható. Kiemelte: nekünk az az érdekünk, hogy az Afganisztánt elhagyni akaró leendő migránsokat ott tartsuk a térségben.

– A segítséget vigyük, ne a bajt hozzuk ide – fogalmazott, ennek érdekében a török mellett a balkáni migrációs útvonalon lévő államokkal is „fel kell melegítenünk” a szoros kapcsolatot, „hogy meg tudjuk védeni Magyarországot a migránsválsággal szemben” – mondta, megjegyezve, hogy van kerítésünk és határőrségünk, meg tudjuk magunkat védeni. Magyarország szerint a migráció ugyanis nem emberi jog, tette hozzá.