„Kéményseprőt látok, biztonságban vagyok„ – a megyében is

Légyen szó akár vegyes tüzelésű kazánról,akár fával, akár szénnel működő „alternatív” fűtési eszközről, nem árt tisztában lenni pár fontos dologgal, hogy se otthonunk, se egészségünk ne legyen veszélyben. Összeszedtük a legfontosabb teendőket és támpontokat, mire figyeljen.

Ahogy arról korábban is írtunk, 2018 január 1-jétől, az új szabályzás értelmében nem megy mindenhova automatikusan a kéményseprő. A szerencsehozó szakember idéntől – a katasztrófavédelem berkein belül – az egylakásos ingatlanokba (azaz: családi házakba s a társasházként nem bejegyzett többlakásos ingatlanokba) csak külön kérésre, előzetes időpontfoglalás alapján megy ki.

Életet is menthet a kéményseprés

A kéményseprés nem elhanyagolható felkészülés a fűtési szezon előtt, hívja fel a figyelmet a katasztrófavédelem is. Ugyanis a kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet. Megdöbbentő, de minden ötödik lakástűz a koszos kéményből indul.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a statisztikai adatok alapján az elmúlt években minden negyedik tűzeset jelentős része visszavezethető volt az égéstermék-elvezetők, kéménybekötések és tüzelőberendezések valamilyen meghibásodására vagy a kéménykotrás elmaradására.

Így az előzetes ellenőrzéseket követően is érdemes odafigyelni, hogyan használjuk a fűtőeszközünket a nagy hidegben. A kályhában vagy kazánban tilos háztartási hulladékot, lakkozott, festett vagy nedves fát égetni, hiszen azzal a környezetet szennyezzük, ráadásul fokozódik a korom- és kátránylerakódás a kémény belsejében, szűkül a füstelvezető belseje.A lerakódott koromréteg miatt pedig a füstnek nincs elég helye eltávozni, könnyen visszafelé mehet a füst a lakótérbe, mely életveszélyt okoz.

Aki például nyílt égésterű fűtőeszközt használ (tehát: vaskályhát vagy cserépkályhát), érdemes füstérzékelőt is beszerezni, melynek egyszeri költsége sokszorosan megtérül.

Hihetetlen, de ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom, és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközökben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban.

A fűtési szezon kezdetekor fontos a fűtőberendezések állapotát is felülvizsgálni. Egy elkoszolódott kazán teljesítménye romlik, működése veszélyt jelent. Fontos, hogy csak olyan tüzelőanyaggal fűtsünk, amelyet a fűtőberendezés gyártója előírt.

Így tartsa távol a csendes gyilkost

A fűtőeszközök megfelelő használata mellett nem árt egy, de akár két jó minőségű szén-monoxid-érzékelő beszerzése sem. A szén-monoxid akkor keletkezik, amikor a nyílt égésterű fűtőeszköz (például: vaskályha, vagy cserépkályha) elhasználja a helység levegőjét az égéshez. Egy érzékelő – feltéve ha kellően jó minőségű – nagyon kis koncentrációjú szén-monoxid jelenlétét is érzékeli és jelez. A szigorúan tesztelt és megfelelő minősítést kapott szén-monoxid-érzékelők listáját a katasztrófavédelem is közzétette.

Emellett persze szükséges a helység, a lakás megfelelő szellőzésének biztosítása is. A manapság elterjedt műanyag nyílászárókba például utólag be lehet szerelni résszellőzőt. Így ablaknyitogatás nélkül szellőzik a lakás.

Káli Sándor tűzoltó alezredes, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelem szóvivő-helyettese arra is felhívja a figyelmet, hogy például egy konyhai elszívó beszerelése sem a csavarok meghúzásával végződik. Ha a lakásban bármilyen, a levegő áramlását befolyásoló berendezést szerelünk, utána érdemes gázszerelővel felülvizsgáltatni a fűtési rendszert is. Ugyanis egy vízmelegítő kazánnal egy helységbe szerelt elszívó is bajt tud okozni, mert utóbbi elszívhatja az oxigént, ami szintén szén-monoxid veszélyt okozhat.

A megyei kéményseprőket sokan hívják a megyében

Káli Sándor szerint eddig jól haladnak a kéményseprési munkálatok Komárom-Esztergom megyében, annak ellenére, hogy a családi házakban már nem kötelező a tisztítás.

A megyében 60 ezer, kéményseprés szempontjából releváns lakóingatlant tart nyilván a katasztrófavédelem, ebből 10 ezer társasházi lakás, 50 ezer pedig egylakásos ingatlan /családi ház. A társasházakban úgynevezett tervezett lejárási útvonal alapján, kötelezően tisztítják a kéményeket. Ennek nagy részét már teljesítették az év első harmadában. Hozzátette: ahol távfűtéssel fűtenek, ott nem szükséges kéményseprés, mivel ott kémény sincs, amit ki kellene tisztítani.

Jó hír, hogy a családi házak mintegy 40 százalékában is igényeltek a tulajdonosok kéményseprést, annak ellenére, hogy január 1-jétől ez nem kötelező az egylakásos ingatlanok esetében. Érdekes, hogy a 20 ezer házból 18 ezerbe úgy ment a kéményseprő, hogy a ház tulaja véletlenül találkozott a kémények avatott ismerőjével, és akkor be is hívta. Az eddig tisztítást kérők csak 5 százaléka igényelte a központi telefonszámon a kéményseprést.

A szóvivő-helyettes szerint a kevés telefonálónak az is oka lehet, hogy sokan „nem merik” felhívni a számot, mert megszokták, hogy a kéményseprő jön. Ha pedig kérdésük volt, akkor egy „klasszikus” vonalas számot kellett tárcsázniuk. Azonban bíztat mindenkit, hogy a központi számon, vagy akár az online felületen egyeztessen időpontot, hiszen könnyebben tervezhető egy kéményseprési procedúra és biztonságban is érezheti magát minden lakó a fűtési szezonban.

A 1818-as telefonszámot a Komáromi Tűzoltóparancsnokság munkatársai veszik fel a megyei ingatlanok esetében. Aki pedig arra jár, akár személyesen is egyeztethet időpontot. A kéményseprés nem jár plusz költséggel akkor sem, ha nem kötelező.

(Főoldali kép: Shutterstock)