Ezüstérmemmel zárt a magyar válogatott

Két veretlen együttes találkozott az U21-es férfi kézilabda-világbajnokság vasárnapi döntőjében Berlinben, ahol a házigazda német, és a magyar válogatott is hét győztes meccsel a háta mögött álmodozott a világbajnoki aranyérem megszerzéséről. Az várható volt, hogy otthon a németek eljuthatnak a fináléig – ahogy azt tették is magabiztosan –, s eséllyel pályáznak a végső sikerre. A magyar csapat mellett mindazonáltal az szólhatott, hogy rendkívül egységes képet mutatott az egész torna folyamán, s a folyamatos rotálásnak köszönhetően talán jobban beoszthatta erejét, sőt, a legtöbb nemzetközi rutinnal rendelkező játékossal is mi rendelkeztünk a korosztályos vb-n. A mieink egyébként 1977 után jutottak ismét döntőbe: akkor az első junior vb-n a szovjetektől kaptunk ki, míg a németek 2009-ben és 2011-ben játszottak finálét, s mindkettőt meg is nyerték a dánok ellen.

Ezúttal magyar technikai hibával kezdődött a döntő, majd mindegyik oldalon védéssel mutatkoztak be a kapusok. A mieink ezúttal is az öt egyes védekezési formációval próbálták hatástalanítani a távoli lövéseket és a bejátszásokat, míg elöl a középső játékunkon volt a hangsúly: rendkívül jól játszottuk be a labdákat a beállónak, azonban a lövők betörései közül többet is bravúrral hárított David Späth. Látszott, hogy tudatosan lassítjuk a játékot, nem megyünk bele a rohanásba, így nem is a rengeteg gólról szólt az összecsapás, amelyen először a 14. percben, 5–4-nél vezettünk Krakovszki Zsolt találatával. Hiába védett kollégájához hasonlóan egész jól Palasics Kristóf, egy-egy eladott labda után ismét mi futhattunk az eredmény után, s a hibák miatt a szünetre az addigi legnagyobb, háromgólos különbség alakult ki (14–11).

Próbálta rendezni a sorokat Sótonyi László, mégis öt-kettővel kezdték a második félidőt a hazaiak, ami úgy tűnt, lélektanilag el is döntötte a mérkőzést. Späth az egész találkozón szenzációsan védett, a magyar átlövők számára szinte bevehetetlen volt a kapuja, így húsz perc alatt mínusz hatról kellett volna megfordítani az állást. Rövid ideig úgy tűnt, talán még sikerülhet is, ám az utolsó negyedóra kezdetén is sok volt a magyar hiba. Megrázták magukat a németek, és fokozatosan újra elléptek, így a hajrára már nem volt kérdés a győztes kiléte. A mieink első, egyben legfájdalmasabb vereségüket szenvedték el a torna döntőjében, mindenesetre így sem lehetnek elégedetlenek, hiszen 46 év után szereztek ismét ezüstöt a junior-világbajnokságon.